Az eufórián túl – Egy csángó pap a bákói magyar szentmise után a közösség megmaradásának esélyeiről

2019. január 28., hétfő | 17:20

Tampu-Ababei József, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye csángó papja, a pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve-főplébánia vezetője. József atya, amikor itthonról hazamegy testvéreihez, szülei sírjához, akkor szülőfalujába, Lujzikalagorba látogat. Az első bákói magyar szentmise után kérdeztük.

– Az 1884-ben létrejött jászvásári (Iaşi) püspökség történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén rendszeresen – jelenleg havonta – magyar nyelvű miséket tarthatnak. Az első ilyen misére január 27-én, vasárnap került sor Bákóban (Bacău). Ezzel a döntéssel a csángók – húsz-harmincezer csángó magyar él szerte Moldvában – ügye kimozdult a holtpontról, vagy inkább jelképes, mintsem valódi és elégséges megoldásról van szó?

– Igen nagy és értékes változásnak tartom ezt. Ugyanakkor nehéz megmondani, hogy mit is tekintünk holtpontnak. Inkább valaminek a kezdetéről beszélhetünk. Ne feledjük, hogy a jászvásári püspökség létrehozása előtt sem volt ezen a területen magyar nyelvű szentmise. Magyar énekek, imádságok lehettek akkor is, de a liturgia nyelve a latin volt. Ha ezt tekintjük viszonyítási pontnak, akkor az új lehetőséget egy olyan változásként értékelhetjük, amely új fejezetet nyithat a csángó magyar emberek életében.

– Mi volt eddig a gátja a magyar nyelvű misének?

– Eddig azt lehetett tapasztalni, hogy a legtöbben inkább bezárkóztak a maguk világába. Senkinek nem volt bátorsága ahhoz, hogy változtasson a kialakult helyzeten.

– Az enyhüléshez köze lehet-e Ferenc pápa közelgő jászvásári látogatásának?

– Igen, véleményem szerint a pápalátogatás is hatással volt a döntéshozatalra, ám az előzmények sem voltak jelentéktelenek. Mint köztudott, Petru Gherghel jászvásári püspök – egy, Erdő Péter bíboros atyával történt megállapodás alapján – immár tíz éve küld Magyarországra atyákat, akik itt végzik a tanulmányaikat, és részt vesznek a lelkipásztorkodásban is. Úgy tűnik, hogy ennek a kezdeményezésnek most érik be a gyümölcse.

– A csángó magyar közösségnek mit jelent a katolikus identitás, és ezen belül annak magyar nyelvű megélése?

– Sajnos nehezen lehet leírni az ottani miliőt. A magyar nyelv és kultúra markánsan meghatározza az ott élők mindennapjait. Számukra ez nem csupán egy kulturális színfolt; a csángók határozottan úgy érzik, hogy részesei a magyar hagyományoknak. Nem csak arról van szó, hogy szeretnék életben tartani ezeket a sajátosságokat, értékeket, hanem azok valóban szerves részei a mindennapjaiknak. A népviseletet sem csak akkor hordják, amikor ünnepelnek valamit, és a táncaikat sem csak akkor táncolják, amikor elmennek egy fesztiválra. Manapság több helyi plébános is arra buzdítja az ott élőket, hogy a helyi ünnepeken is öltsék fel a népviseletüket. Az odalátogatók esetleg csak a felszínt látják, de az ott élők identitása igen mélyen gyökerezik. A csángók egyébként nem szeretik a skanzenlétet, azt, amikor arra kérik őket, hogy öltözzenek be, vagy beszéljenek úgy, ahogyan a kívülállók elvárják tőlük. 

– Jakubinyi György gyulafehérvári érsek egy 2015-ös, az Erdélyi Naplónak adott interjúban egy kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy visszafordíthatatlannak tartja a csángók elrománosodási folyamatát. A mai történelmi helyzetben, a tegnapi szentmise eufóriáján túl tekintve a magyar nyelvoktatás és az esetleges magyar nyelvű misézés már valóban gesztusértékű csupán, és csak lassítani tudja ezt a folyamatot?

– Az  nem vitatott, hogy az asszimilálódási folyamat felgyorsult, és talán nem is visszafordítható már. Nehezen lehet megmondani, hogy mikor kezdődött ez. A magyar misézés lehetősége természetesen lassíthatja az asszimilálódást. A teljes elrománosodáshoz az kell, hogy minden csángó feladja az identitását, de amíg akár csak egy maroknyian is vannak, akiknek számítanak a gyökereik, addig a magyar kultúra is megmarad. Amíg élnek ott olyanok, akik számára ez fontos, addig nem beszélhetünk teljes asszimilálódásról. Az identitás megőrzését lehet kívülről segíteni, támogatni, de az ottaniaknak kell megmaradniuk a maguk kultúrájában.

– Hogyan élték meg a csángók a pápalátogatás bejelentését?

– Ők is örömmel fogadták a hírt, nagy szeretettel és lelkesedéssel készülnek a látogatásra. Lesznek olyanok, akik Jászvásárba, és olyanok is, akik Csíksomlyóra mennek, de ettől függetlenül nagyon várják a Szentatyát.

A Jászvásári Egyházmegye esperesi tanácsa és a püspöki tanács döntése alapján Petru Gherghel püspök engedélyezte, hogy 2019 januárjától minden hónap utolsó vasárnapján 13 órától magyar nyelvű római katolikus szentmisét mutassanak be a bákói Szent Miklós-templomban. A miséket Măriuț Felix forrófalvai (Faraoani), valamint Varga Andrei bogdánfalvai (Valea Seacă) plébános celebrálja.

Fotó: Lambert Attila; MTI

Lejegyezte: Baranyai Béla

Kuzmányi István/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2019. február 3-i számában jelenik meg. 

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-az-egyhaz-nem-maradhat-statikus-hanem-uton-levo-kozossegkent-kell-elnie
Ferenc pápa: Az Egyház nem maradhat statikus, hanem úton lévő közösségként kell élnie!

Május 26-án délben a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedve a Szentlélek nélkülözhetetlen működésére hívta fel a figyelmet: a Lélek az, aki segít, hogy mindennapi döntéseinkben Jézus szava irányítson, az evangélium logikája vezessen bennünket.

17:22
enekeljetek-az-urnak-konnyuzenei-es-ifjusagi-napot-tartottak-kaposvaron
Énekeljetek az Úrnak! – Könnyűzenei és ifjúsági napot tartottak Kaposváron

Melyek könnyűzenészként a lehetőségeink, mi a felelősségünk? A Kaposvári Egyházmegye gitáros ének- és zenekarait hívták össze találkozni, ismerkedni, egymást meghallgatni május 25-én Kaposvárra, a Nagyboldogasszony Iskolaközpontba.

16:40
Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle