Az Európai Teológusok Társasága várja a jelentkezőket augusztusi konferenciájára

Az Európai Teológusok Társasága (European Society for Catholic Theology, ESCT) ez évi konferenciája alkalmából a jezsuita Milos Lichnert, a társaság elnökét, Margit Eckholtot, a konferencia szervezőjét és Kovács Gusztávot, a magyar szekció elnökét, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektorát kérdezte a Pécsi Egyházmegye munkatársa.

– Manapság nagyon sok társaság várja a teológusokat. Miért különleges az ESCT?

Milos Lichner: Az ESCT különlegessége, hogy a szervezet a katolikus teológia akadémiai jellegét erősíti. Társaságunk Európa-szerte szervez találkozókat teológusok számára, és különös figyelmet szentelünk a tárgyalt témák európai szempontjainak. Emellett segítséget nyújtunk a szervezetek és az egyének kapcsolati hálójának fejlesztésében.

– A társaság története több mint három évtizedre nyúlik vissza. Mesélne a kezdetekről és az eredeti célokról?

M. L.: Az ESCT 30. születésnapját még 2019-ben, a Pozsonyban megrendezett konferencián ünnepeltük. Az alapítók az úgynevezett Kölni nyilatkozatot követően hozták létre a társaságot, és a teológia jól értelmezett tudományos jellegét és a kutatás szabadságát kívánták erősíteni.

– Hány tagja van a társaságnak, és mely országokból?

M. L.: Hatszáz teljes jogú tagja van, a társaság hírlevele pedig 3000 feliratkozotthoz jut el. Európa szinte minden országában van tagszervezetünk, és a puszta jelenléten túl arra törekszünk, hogy élettel töltsük meg a teológusok közösségét.

– Ön a társaság első olyan elnöke, aki kelet-európaiként nyerte el ezt a tisztséget. Milyen módon formálta ez az Ön elnöki időszakát?

M. L.: A szlovák szekciónak a 2007-es alapítás óta tagja vagyok. A kuratórium összes ülésén jelen voltam, tehát jól ismerem a szervezet felépítését és fejlődését. Hatalmas gesztusnak éreztem a volt kommunista országok felé, amikor 2017-ben elnökhelyettes, majd két évre rá elnök lehettem. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy nyugati kollégáink egyenrangú partnerként ismernek el minket. Közülünk sokan tanultak külföldön különböző egyházi szervezetek támogatásával, amely befektetés látható eredményt hozott a rengeteg fiatal teológus személyében. A kelet-európai teológusok a kommunizmus időszakában rendkívül pozitív tapasztalatot szereztek az Egyházról, míg a nyugati országok hasonló időszakáról ez nem mindig mondható el. Utóbbiak nemcsak a személyes fejlődésemet határozták meg, hanem a teológiához fűződő viszonyomat is: a teológiát átfogóbb kontextusban kezdtem szemlélni. Úgy gondolom, hogy ezeken a tapasztalatokon keresztül képes vagyok segíteni a katolikus teológia szabadságának, akadémiai jellegének és az Egyházhoz való hűségének a megőrzésében.

– Mit választottak a konferencia témájául?

Margit Eckholt: A kongresszust 2021. augusztus 21–28. között rendezzük meg az Osnabrücki Egyetemen Creation – Transformation – Theology (Teremtés – Átalakulás – Teológia) címmel. A szervezésben szorosan együttműködünk az Osnabrücki Egyházmegyével. Csütörtökön Franz-Josef Bode mutat be ünnepélyes püspöki szentmisét, a legjobb teológiai könyvért járó díjat pedig az osnabrücki kis templomban adjuk át.

– Miért fontos, hogy ezt a témát a teológia szempontjából is megvizsgálják?

M. E.: Korunk ökológiai kihívásai radikálisan érintik társadalmunkat, a teológia pedig a filozófiával és kultúratudományokkal folytatott párbeszéd során fontos, a kérdést tisztábban láttató perspektívákat képes megnyitni. A kongresszus célja, hogy a különböző teológiai diszciplínák által kidolgozott szempontokat egy új, innovatív és gyakorlati teremtésteológiában és a fenntarthatóságot középpontba helyező etikában kapcsoljuk össze, és ebben az értelemben a katolikus teológia cselekvést és szabadítást hangsúlyosan megjelenítő átalakulásához is hozzájáruljunk. Ebben a tudomány és a gyakorlat közötti párbeszéd központi szerepet játszik.

– Sok neves teológust találunk az előadók között. Van olyan előadás, amelyet különösen vár?

M. E.: Örömmel tölt el, hogy sok elismert filozófus és teológus vállalt előadást. Különösen várom a Latin-Amerikából érkező kollégák hangját, mint például Birgit Weiler nővérét, aki az Amazonas mentén élő népek ökológiai kihívásairól fog beszélni; Németországból Ernst-Ulrich von Weizsäckert említeném, aki a Római Klub társelnöke volt; Franciaországból Bruno Latour filozófust, aki az ökológiai diskurzus és a teológia közé épít hidat. Hasonlóképpen kíváncsi vagyok a Szlovéniából érkező Nadja Furlan Štante, a pécsi Lukács Ottilia, a portugál Isabel Varanda és az oxfordi Cecilia Dean-Drummond előadására. A kiváló fenntarthatóság-kutató, Markus Vogt a szociáletika területéről érkezik, Saskia Wendel pedig a világ és Isten közötti kapcsolat kutatásában végzett kiemelkedő munkát. Az ő és a most nem említett előadók részvételének is rendkívül örülök.

– Bízik abban, hogy a konferencia résztvevőivel személyesen is találkozhat Osnabrückben?

M. E.: Egyelőre azzal számolok, hogy a konferenciát hibrid eseményként tudjuk megrendezni. Természetesen ügyelnem kell a törvényi szabályozásra, az oltási programnak folytatódnia kell, az esetszámoknak pedig csökkennie. Sajnos a világ más régióiban a vírus veszélyes mutációi alakulnak ki, és nem tudjuk, hogy ez miképpen hat az európai helyzetre. Remélem azonban, hogy az előadókat és néhány vendéget – köztük kelet-európaiakat és magyarokat – személyesen köszönthetek majd Osnabrückben.

– Hogyan jelentkezhetnek a konferenciára a magyar teológusok?

Kovács Gusztáv: A kongresszusra a magyar szekció is lelkesen készül. Külön öröm számunkra, hogy Lukács Ottilia személyében ismét lesz magyar plenáris előadója az eseménynek. Jelentkezni a konferencia weboldalán lehet. Az ifjúsági konferenciára szeretettel várjuk a fiatal teológusokat. Kérjük a kollégákat, hogy a szervezés megkönnyítése érdekében még a regisztrációt megelőzően vegyék fel a kapcsolatot Csonta Istvánnal (istvan.csonta@gmail.com), a magyar szekció titkárával.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye/PPHF

Magyar Kurír