Az oltár és az emberek szolgálatában – Szerzetesek az Eucharisztiáról

Nézőpont – 2019. november 1., péntek | 17:39

A Magyarországi Szerzetes-elöljárók Konferenciáinak Irodája szeptemberben új sorozatot indított honlapján: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusig (NEK) minden hónapban egy-egy szerzetes beszél az Eucharisztiáról. Októberben Lukács Gábor Imre premontrei szerzetes adott interjút, melyből részleteket közlünk.

Mi, premontreiek azt mondjuk, hogy eucharisztikus rend a miénk. Az Eucharisztia különös tiszteletben áll nálunk. Ha a rend lelkiségét nézzük, akkor azt a tevékenysége is megmutatja. Szent Norbert ötvözte a rendi életet és a pasztorációt először. Az emberek közötti élet fontos nekünk, a mindennapjaikban való részvétel, és nem a teljesen elkülönült élet. Rendi életünk forrása és központja a liturgia. A premontrei rendben ezt láttam meg először, ezért vonzott. Észrevettem azt, hogy itt valami olyan munka folyik, ami páratlan, ami máshol nem ilyen hangsúlyos.

Rendünk mindig nagy hangsúlyt fektetett a szentmisére: ünnepélyesen mutatjuk be, a lehető legszebb módon. Ez a legfontosabb számunkra. A zsolozsmát pedig mindig énekeljük. Ezeken kívül hetente egyszer van közös szentségimádás, amúgy meg bárki, bármikor bemehet imádkozni a rendi kápolnába.

Komolyan kell vennünk a szentmisét. (...) A szentmise életünk forrása és csúcsa, nem pedig egy pasztorációs eszköz. Másrészt az is nagyon számít, hogy a pap mennyire veszi komolyan a szentmisét, és az Oltáriszentség iránt milyen tisztelettel van. Ez hatással van a hívekre is. Ha azt látják, hogy számára ez nem fontos, és úgy beszél róla, úgy is misézik, akkor a hívek számára sem lesz az. Egyre ritkább az a plébánia, ahol heti rendszerességgel van szentségimádás a plébános vezetésével. Illetve a másik, hogy az áldozás módját rehabilitálni kellene. Láttam néhány helyen, hogyan áldoznak. Mintha egy chipset, kekszet vennének magukhoz. Tiszteletnek nyoma sincs. Ilyenkor sajnos nem tudom elhinni, hogy valóban hiszik a valóságos jelenlétet. A legkifejezőbb módja a szentáldozásnak, ha térdelve, nyelvre vesszük magunkhoz. Ezért minden korosztály ilyen jellegű tanítása nagyon fontos.

Örültünk, amikor kiderült, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Magyarországon lesz. Kicsit olyan az egész, mint egy körmenet. Kivisszük az emberek közé, megmutatjuk mindenkinek, hogy ki a legdrágább kincsünk.”

A teljes interjú ITT olvasható el.

Forrás: Szerzetesek.hu

Fotó: Ambrus Marcsi; Szerzetesek.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria