Belépünk az otthonokba – Beszélgetés Kovács Gusztávval, a PPHF rektorával

– Mikor álltak át az online oktatásra? 

– A veszélyhelyzet kihirdetése után kaptunk egy hét felkészülési időt. E rövid időszak alatt teljesen átálltunk a távolléti oktatásra. 

– Hogyan sikerült ezt megvalósítani? 

– Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a tanáraink között sok a fiatal kolléga, ők pedig már korábban is éltek a digitális oktatás nyújtotta lehetőségekkel. Ráadásul februárban tartottunk egy továbbképzést az online tanítás lehetőségeiről, ahol többfajta módszerrel és elektronikus felülettel is megismerkedhettek az oktatóink. 

– Tapasztalatuk szerint a diákoknak megvoltak a megfelelő eszközeik az online tanuláshoz?

– A veszélyhelyzet kihirdetése után felmértük, hogy a hallgatóinknak milyen segítségre van szükségük a digitális oktatásban való részvételhez. A diákjaink egy részének – elsősorban a kitelepülésen élőknek – nem volt megfelelő internetkapcsolatuk, ennek biztosításához kellett segítséget nyújtanunk. Elmondhatom, hogy mind a tanárok, mind a hallgatók nagyon gyorsan alkalmazkodtak a rendkívüli körülményekhez. 

– Hogyan fogadták a diákok és a tanárok ezt az új helyzetet? 

– Összességében jól. Mivel a levelező tagozatra járók munka mellett végzik a tanulmányaikat, számukra talán nehezebb volt igazodni az új rendszerhez. Segítséget jelentett, hogy a hallgatóink minden év elején elektronikus formában kapják meg a tananyagot, így mindenki tudja, hogy mire kell készülnie. Természetesen a mi főiskolánkon is vannak online órák, de tapasztalatom szerint a távoktatásban az a legmegfelelőbb módszer, ha a diákok önállóan elvégzendő feladatot kapnak. 

– A diákélet meghatározója a közösségi lét. Van esetleg olyan felület, ahol a diákok legalább online tudják tartani egymással a kapcsolatot?

– Rendes esetben a hallgatók bemennek az előadóterembe, beszélgetnek, segítik egymást, vagyis működni kezd egy sajátos csoportdinamika. Erre most nincs lehetőség. Két célkitűzésünk volt az online oktatás elindulása után. Először is szerettünk volna alkotni valamit közösen. Ezért videóra vettünk egy kifejezetten a jelenlegi helyzetre írt imádságot. Ezt az imát otthon mindenki rögzítette, és a sok felvételt végül egyetlen filmmé gyúrtuk össze. Így, bár minden szavát más és más mondja, mégis olyan, mintha együtt imádkoznánk. Ehhez hozzá kell tenni, hogy főiskolánkon rendkívüli összetartó erővel bír a rendszeres déli imádság: összegyűlünk a Szent Pál imateremben, ahol imádkozunk, felolvassuk a napi evangéliumot, és énekelünk. Ezt most is folytatjuk, csak a szertartást áttettük a Facebook felületére. Fontos megemlíteni azt is, hogy az online oktatásban a hallgatók és a tanárok közötti kommunikációt kurzusfelelősök segítik. 

Az internetes oktatásnak van egy érdekes jellemzője. Nemrég az egyik cseh egyetemen tartottam online előadást a koronavírus erkölcsteológiai kérdéseiről. Furcsa volt látni, hogy akadt a hallgatók között olyan, aki szépen kiöltözve jelent meg az online térben is. Voltak, akik csak egy sima pólóban ültek a gép előtt, másvalaki pedig még a házimunkát sem hagyta abba az előadás idejére. Az online oktatás során belépünk az otthonokba, vagyis a másik ember privát szférájába. A nyilvános és a magánszféra határvonalának elmosódása új helyzetet teremt, amivel még mindig csak ismerkedünk.

– Változtak a követelmények?

– Nem, a félév elején kiadott rend szerint haladunk. Természetesen vannak olyan, személyes jelenlétet igénylő gyakorlatok, amelyeket most nem lehet elvégezni. A kurzusok azon részét is elhalasztottuk, amelyhez valami miatt mindenképpen személyes találkozás szükséges. 

– Látják már, hogy miként tudják majd megoldani a vizsgáztatást?

– A kollégákra bíztuk, hogy milyen módszert választanak. Írásban és szóban is lehet vizsgáztatni. A lényeg, hogy mindez online történjék.

– Van esetleg olyan főiskolai előadás, melyen a diákokon kívül mások is részt vehetnek?

– Nem tettük nyilvánossá az előadásainkat. Ennek az az oka, hogy a képzés során szeretnénk maximálisan figyelembe venni a hallgatóink személyes igényeit. Korábban viszont töltöttünk fel az internetre anyagokat, például Nyúl Viktor atya Szent Pál leveleiről szóló sorozata is megtalálható a főiskola YouTube-csatornáján.

– Most elkerülhetetlen az internet fokozottabb használata és a különféle szoftverek megismerése. Ön szerint hogyan hathat ez a jövő oktatására? 

– Az bebizonyosodott, hogy a felsőoktatásnak szerves része a hallgatók és az oktatók személyes találkozása. Nem véletlenül láthatjuk most az interneten lépten-nyomon az „I miss my students!” szlogent. A felsőoktatásnak fontos szocializációs szerepe van. Az a gondolat, hogy 2050-re lesz majd tíz nagy egyetem, a diákok pedig virtuálisan vesznek részt az oktatásban, nem reális. Ugyanakkor kezdjük felismerni, hogy milyen sok lehetőség rejlik az online oktatásban. Az egyházi felsőoktatás sem áll rosszul ezen a területen, sok érdekes, előremutató kezdeményezés született már. 

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola elektronikusan is fogadja a jelentkezéseket a 2020 őszén induló képzéseire. A jelentkezési felület ITT a érhető el.

Fotó: Szanyi Norbert

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2020. május 10-i számában jelent meg.