Beszélgetés Baranya Bencével, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola leköszönő HÖK-elnökével

 – Mikortól működik hallgatói önkormányzat a Sapientián, és hogyan lehet bekerülni ebbe a testületbe? 

– A főiskola 2000 január elején alakult meg három hittudományi főiskola, a ferences, a piarista és a bencés összevonásával. Az oktatás 2000 szeptemberében kezdődött. 2007 októberében hozták létre a hallgatói önkormányzatot, ez tulajdonképpen egy érdekképviseleti szerv, amely a hallgatók főiskolai életét igyekszik jobbá tenni. A szervezetnek minden hallgató a tagja, ők alkotják a közgyűlést. A HÖK választmánya nyolc-tizenkét főből áll, egyéves ciklusokban működik, a jelenlegi éppen most zárult le. Az új választmányba minden hallgatót három hallgatótársnak kell jelölnie. Ha a jelöltek tizenkettőnél többen lennének, választást kell tartanunk. Ekkor egy fényképpel és céljaik ismertetésével versengenek a kiválasztottak a közösségi felületen. Ha tizenkettőnél kevesebben vannak a jelöltek, és elfogadják a tisztséget, akkor ők lesznek a következő évi vezetőségi tagok. Most tizenegy hallgatóból kilencen mondtak igent a felkérésre, van köztük olyan is, aki nem tudta, hogy jelölték.

– Milyen céllal jött létre a Sapientián a HÖK, és mi a szerepe?

– A felsőoktatási törvény kimondja, hogy egy felsőoktatási intézményben a hallgatói önkormányzatnak kell az ösztöndíjakat kiosztania. Ez alatt a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak értendők, valamint a sporttámogatás. A HÖK képviseli a főiskola vezetősége felé a hallgatók közösségét. A szenátusban két fő, a HÖK elnöke és alelnöke van jelen, de minden bizottságban részt vesz a HÖK két-két delegáltja, így a fegyelmi bizottságban, a hallgatói jogorvoslati bizottságban, a minőségbiztosítási, tanulmányi esélyegyenlőségi és kreditátviteli, valamint a felvételi bizottságban is. A szenátus fölött csak a fenntartói konferencia áll, amely a három fenntartó rend vezetőjéből, a ferences és a piarista tartományfőnökből és a pannonhalmi főapátból áll. A szenátus tagja a rektor, a rektorhelyettes, a tanári konferencia által delegált két tag, a szakfelelősök és a fenntartó szerzetesrendek tagjai közül a fenntartói konferencia által kijelölt három tag, valamint a HÖK két delegált tagja. A bizottságok kevés fővel működnek. A fegyelmi bizottság még egyszer sem ült össze, amióta a Sapientia létezik. A minőségbiztosítási bizottság nemrég jött létre, ezen a fórumon a HÖK-ös tagok jelenléte miatt a saját céljainkat is jobban tudjuk képviselni.

– Ön mióta vesz részt a választmányban? 

– A Sapientiára 2018 szeptemberében kezdtem járni. Amikor 2019 májusában jelöltek a HÖK-be, tizenhárman voltunk, választást kellett tartani. Izgultam, hogy beválasztanak-e, de így történt. Szerettem volna felpezsdíteni a teológiai kutatásokat a hallgatók körében. A közösségi élet formálása is fontos volt számomra, a főiskolán elsőként meg is választottak kulturális és programfelelősnek. Közös színház- és múzeumlátogatásokat szerveztem, mert úgy látom, a hallgatók szomjazzák a kultúrát, és különösen vágynak arra, hogy az közösségi élmény legyen. A HÖK anyagilag is támogatta ezeket a programokat. Kerekasztal-beszélgetéseket is tartottunk, melyeken tanárokat kérdeztünk a szakterületükről, de akár az életükről is. Ezáltal még jobban megismerhették egymást a hallgatók és a tanárok. Sajnos a vírusjárvány közbeszólt... 

– A pandémia alatt tudtak online programokat szervezni?

– Nagy esemény volt a februári kerekasztal-beszélgetésünk, amelyre nem csak a főiskola berkein belülről kértünk fel előadókat. A vakcina, az etika és az Egyház jövőképe volt a téma. Ötven-hatvan embert vártunk, de ennél százzal több vendégünk lett. Meghívtuk Velkey György főorvost, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját, Görföl Tibor teológust, a Vigilia folyóirat főszerkesztőjét, a Sapientiáról pedig Papp Miklós morálteológust, tanszékvezetőt. Az egyik HÖK-ösünk volt a moderátor. Terveztünk egy második fordulót is, de ezt őszre halasztottuk. Ennek a témája még maradjon titok, de annyit elárulhatok, hogy egy olyan kérdésről szeretnénk beszélgetni, amely érinti a mai világban jelen lévő Egyházunkat. Az épületben van egy nagy előadótermünk, itt tartjuk majd az eseményt, de szeretnénk online is közvetíteni, mert így sokkal többen részt vehetnek rajta. 

– Egy évig volt a HÖK elnöke, éppen a mai napon jár le a megbízatása. Elnökként milyen céljai voltak, és ezeket hogyan tudta megvalósítani a digitális időszak alatt? 

– Tavaly márciusban zárt be a főiskola, májusban volt a választás. Elnökjelölt csak választmányi tag lehet, felterjesztése után a választmány négyötödös többségének kell elfogadnia az új vezetőt. A HÖK teljesen autonóm szervezet, a felterjesztésbe az egyéb egyetemi szervek nem szólnak bele. Nagy nehézséget jelentett, hogy az alakuló ülést is online kellett megtartani. Az elnöki programomban szerepelt az alapszabályunk megújítása, hiszen az sok elavult vagy a gyakorlatunkkal nem egyező pontot tartalmazott. Februárban a közgyűlés ezt el is fogadta. Fontos volt számomra, hogy jogszerűen működjön a hallgatói önkormányzat, mindenről készüljön jegyzőkönyv. Szerettem volna a hallgatóknak még több, teológiával kapcsolatos programot szervezni. És újraindítottuk a főiskolán a tudományos diákköri konferenciát.

Amikor elnök lettem, két hónapig még Várnai Jakab atya volt a rektor, majd Fehérváry Jákó atya vette át a főiskola vezetését. Megkezdődött az intézmény stratégiai tervezése, melybe a hallgatókat is bevonják. Rövid- és hosszú távú céljaikkal a főiskolának új jövőt adnak. Nagyon sokféle módszer szerint lehet a teológiát oktatni, Jákó atya nyitott ezekre. Reméljük, hogy sokkal több gyakorlati tárgyunk lesz, eddig az előadások kilencven százalékos túlsúlyban voltak. Természetesen megkérdeztük erről a hallgatókat egy kérdőív segítségével, melyben kitértünk a vizsgákra, a tantárgyakra, a hallgatói életre vonatkozó témákra is. A hallgatók harminc-negyven százaléka által kitöltött kérdőívek a rektor atyához és a tanszékekhez is eljutottak. Még az ebédszünet hosszának problémáját is érintettük, mert az déltől két óráig tartott. Ez alatt van a szentmise és a zsolozsma. Ez a rendszer a jelenléti időben nagyon jól működött, de a kétórás időtartam még így is hosszú volt. Az is a céljaim között szerepelt, hogy a hallgatók ügyei rajtunk keresztül kerüljenek a rektor atya elé, hiszen közvetíteni szerettük volna a kéréseiket. 

– A HÖK-ön belül milyen felelősök vannak? Az elmúlt évben tízen voltak a választmányban, melynek tagja volt egy piarista és egy bencés növendék is. 

– Az elnök és az alelnök mellett van kulturális, tanulmányi és gazdasági felelős. Az utóbbi kezeli az ösztöndíjakat, a költségeket. Rendkívüli és rendszeres támogatásokat is nyújtunk, ez utóbbiak közé tartozik a szociális és a lakhatási támogatás, illetve a tanulmányi ösztöndíj. A hallgatók között vannak olyanok, akik kizárólag itt tanulnak, de olyanok is, akik az ELTE-n végzik a másik tanár szakjukat. Ők itt hallgatják a teológiát, a pszichológiát és a pedagógiát, ott pedig a közismereti tantárgyakat vendéghallgatóként. Ez a két csoport külön elbírálás alá esik az ösztöndíjak odaítélésekor. A hallgatók ötven százalékának adunk ösztöndíjat, az előírás szerint csak a nappali tagozatos, államileg finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók jogosultak rá. Nappali tagozatra inkább a fiatal korosztály jár, a szerzetesek is, esti tagozatra pedig azok, akik már dolgoznak. Ők általában katekéta-lelkipásztori munkatársnak készülnek. Az évfolyamprogramokat is finanszírozni szoktuk, például egy-egy közös vacsorát. Nagyon jó élményem volt, amikor az egyik évfolyam mentortanárát meghívhattuk bowlingozni.

A tanulmányi felelős tartja a kapcsolatot a tanulmányi osztállyal, ő delegálja a tagokat a felvételi bizottságba. Van egy bő százoldalas hallgatói követelményrendszerünk, ezt jól kell ismernie, mert ő segít eligazodni ebben a hallgatóknak, illetve ő terjeszti fel a kéréseiket egy felsőbb szintre.

– Miért nem indult újra elnökként?

– Szeptembertől már nem fogok itt tanulni nappali tagozaton. Két szakra járok jelenleg: esti tagozaton a katekéta-lelkipásztori munkatárs képzést ebben a félévben fejezem be, nappalin pedig hittanár szakra járok három éve, de szeptembertől a Pázmány Kánonjogi Posztgraduális Intézetébe megyek vendéghallgatónak, majd teljes jogú hallgatónak. Dolgozom is, két éve rendszergazda vagyok több helyen. Idén informatikát tanítottam Esztergomban, a Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskolában. Az elfoglaltságaim nem engedik, hogy újra induljak elnökként, de úgy gondolom, át is kell adni a lehetőséget a többieknek. Előfordult már olyan, hogy valaki két éven át volt a HÖK elnöke, de általában egy évig töltjük be ezt a pozíciót, hiszen az ezzel járó feladatok sok időt és energiát emésztenek fel. A HÖK választmányának három új és hat régi tagja van, jövőre ebben a testületben sem leszek már jelen.

– Kétszáz hallgatója van a főiskolának, ebben az esti és a nappali tagozatos hallgatók is benne vannak. A HÖK inkább a nappali tagozatosokat képviseli? 

– Nehéz volt az estisekkel közösséget találni, de ezt fontos célnak tartottam. Idén szerencsére volt egy estis hallgató a választmányban, és mivel én is járok esti képzésre, így jobban tudtuk képviselni őket. Az évfolyamfelelősök megbeszélésén a HÖK is részt vett, ez a fórum is jó alkalom volt a találkozásra.  

– Hogyan kell elképzelni egy HÖK-ös hallgató életét? 

– Nagy rugalmasságot kíván ez a feladat. Az online térben bármikor elérhető vagyok, ezért nincs olyan heti vagy napi meghatározott időszak, amikor a hallgatók megkereshetnek. November közepéig hetente egy napot dolgoztam, négy napot pedig itt töltöttem az irodában, sokszor még a szombat délelőttöt is. A választmánynak vannak időszakos elfoglaltságai, például a költségvetés megszavazása vagy az ösztöndíjak odaítélése. A rendkívüli juttatásokra bármikor lehet igényt benyújtani, a rendszeres támogatásokra félévente kell pályázni, a tanulmányi ösztöndíjat pedig automatikusan kapják a hallgatók. A sporttámogatás korábban úgy valósult meg, hogy béreltünk valahol egy termet, ahol focizni vagy kosarazni lehetett. Úgy éreztük, hogy ez nem korrekt a többi hallgatóval szemben, így változtattunk ezen: igyekszünk támogatni azokat is, akik egyesületnél vagy egyénileg sportolnak.

– Ki lesz az utóda?

– Ezt majd a választmány eldönti másfél óra múlva. Maguk között már nyilván sejthetik, hogy a tavalyi hat választmányi tag közül ki lesz a jövő évi elnök.

– Merre fejlődhet a HÖK? Milyen új célok jöhetnek szóba? 

– Az ösztöndíjak kiosztásán túl is vannak állandó feladataink – ilyen például a gólyanapok szervezése –, melyekről a választmánynak kell gondoskodnia. Minden elnök úgy alakítja a HÖK munkarendjét, ahogyan ő a legjobban tud dolgozni. Hogy az új elnök hogyan áll a főiskola többi szervéhez, miként kommunikál velük, hogy a HÖK-öt teljesen autonóm szervezetként képzeli el, vagy velük együttműködve vezeti, az a saját belátásán múlik. Én igyekeztem mindig a konszenzust keresni, mindenkivel jóban lenni. Persze adódtak konfliktusok is, de ezeket meg tudtunk beszélni.

– Mit üzenne az olvasóknak?

– Jöjjön mindenki a Sapientiára teológiát tanulni, ez a legjobb főiskola!

Szerző: Vámossy Erzsébet 

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2021. június 13-i számában jelent meg.