Boldogságórák – Kérdések és dilemmák keresztény szemszögből

2019. március 15., péntek | 19:30

Berkecz Franciska szociális testvér, tanácsadó, szakpszichológus írását adjuk közre, melyet reflexióként írt, továbbgondolásra ‒ elsősorban keresztény pedagógusok részére.

Elöljáróban

Még 2018 nyarán egy pedagógus ismerősöm hívta fel a figyelmemet a boldogságórákra. Érdekelni kezdett, hogy miről szól a boldogságórák programja, és elkezdtem jobban megismerkedni vele, hiszen az emberi élet nagyon fontos témájáról van szó.

Ebben az írásban összefoglalom, mit tudtam meg a boldogságórákról. Megfogalmazom a kérdéseimet és a dilemmáimat is.

Személyes reflexiómat továbbgondolásra szánom. Azt remélem, hogy az itt felsorolt tények, kérdések és dilemmák segítséget jelenthetnek keresztény pedagógusok és szülők számára ahhoz, hogy eldöntsék, bekapcsolódnak-e a boldogságórák programjába – vagy inkább más boldogságprogramokat készítenek és ajánlanak gyermekeiknek.

1. Boldogságórák – a pozitív pszichológiára építve

Egyre több óvodában és iskolában vezetik be a boldogságórákat. Úgy tűnik, hatásos a program meghirdetése: 2018-ban már 80 ezer gyerek vett részt boldogságórákon és ma már több, mint 7000 boldogságóra csoport működik az országban.

A magyarországi boldogságórák „kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az iskolás korosztály számára”.

Ennek érdekében szerte az országban megkeresik az óvodákat és iskolákat, hogy nevezzenek be a Boldog iskola és óvoda pályázatba, és vezessék be a boldogságórákat az iskolájukban. Ehhez a pedagógusoknak és a szülőknek képzéseket ajánlanak fel.

Mindaz, amit a boldogságórák honlapján olvashatunk, vonzó lehet az olvasó számára, mert színes, érdekes, hívogató, gyermekbarát programmal találkozunk, amelynek pozitív, életadó céljai vannak. Ki ne akarná, hogy a gyermekei boldogabbak legyenek? Ki ne tenne azért valamit, hogy a tanulók az iskolában boldogabbak legyenek? Sőt, ki ne tenne valamit azért, hogy ő maga boldogabb legyen?

Fontosak a Boldogságórák témái is: boldogságfokozó hála – optimizmus gyakorlása – kapcsolatok ápolása – boldogító jócselekedetek – célok kitűzése és elérése – megküzdési stratégiák – apró örömök élvezete – megbocsátás – testmozgás – fenntartható boldogság.

Ezek a témák a pozitív pszichológia szemléletére épülnek. Elég összevetnünk ezeket Sonja Lyubomirsky 12 boldogságfokozó gyakorlatával a Hogyan legyünk boldogok című könyvéből.

A boldogságórák szakmai csoportjába Bagdi Bella énekesnő mellett két neves szakember is tartozik: Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai pszichológus és Prof. Oláh Attila, aki a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke. Mindketten szakértői a pozitív pszichológiának. Bagdy Emőke a boldogságórákhoz készült tanári kézikönyvek társszerzője. Így azt gondolhatjuk, hogy a pozitív pszichológia szempontjából szakmailag megalapozott a Boldogságórák programja.

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus (Gyarmathy Éva Prima-díjas klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ megalapítója, az MTA tudományos főmunkatársa) azonban felvet megfontolandó szakmai szempontokat a boldogságórák hatékonyságával kapcsolatban.

2. Szakmai felvetések – Vajon tényleg hatékonyak a boldogságórák?

Gyarmathy Éva a boldogságórákkal kapcsolatos meglátásait és kételyeit kifejtette a HVG-ben megjelent írásaiban. A Boldogságórák szakmai csapata válaszolt a HVG-ben Gyarmathy Éva felvetéseire. Mindegyik cikket érdemes elolvasni.

A HVG-ben megjelent harmadik írásában Gyarmathy Éva bemutatja a boldogság különféle értelmezését. Szerinte ez elengedhetetlen ahhoz, hogy mélyebben megértsük a boldogság témáját és a hozzá vezető különféle utakat. A cikkben azt is megfogalmazza, hogy szerinte milyen előnyei és hátrányai lehetnek a boldogságóráknak az iskolai tanrendben.

Az előnyök között megemlíti:
− A gyerekek ismereteket és élményeket szereznek a boldogságról.
− A pedagógusok tudást szereznek a boldogság témájában.
− Rendelkezésre áll egy módszertani alap a boldogabb tanításhoz, amit adaptálni lehetne más órákba.

Több hátrányt sorol fel, amelyek között szerepel:
− A gyerekektől újabb órát vesznek el, miközben éppen az óraszámok drasztikus csökkentésére lenne szükség.
− Hamis illúziót keltenek azzal az üzenettel, hogy a boldogság megtanulható tanórán.
− A gyerekek az általuk tapasztalthoz nem illő információkat tanulnak be. Ezeket majd fel is tudják mondani, akár egy boldogságfelmérésen is. Mégsem lesznek boldogok. A félmegoldások és látszatmegoldások nagyon ártalmasak, mert akadályozzák a valódi problémamegoldást.

Gyarmathy Éva konklúziója: „A boldogságórák sok lehetőséget mutatnak meg, de hamis világot építenek. Boldogságórák helyett a tanítás (és ha lehetne, az országunk) minden terébe a boldogsághoz szükséges szemléletet és gyakorlatot kell bevezetni.”

Kérdések, dilemmák: Hogyan értelmezzük mi, keresztény pedagógusok és pszichológusok, a boldogságot? Mi jellemzi „a boldogsághoz szükséges szemléletünket”? Miből állna az a „gyakorlat”, vagyis melyek lennének szerintünk azok a boldogságfokozó stratégiák, amelyeket érdemes lenne bevezetni a tanítás és országunk minden terébe, hogy a boldogabb élet felé haladjunk?

Sonja Lyubomirsky az általa javasolt 12 boldogságfokozó gyakorlatban megemlíti a vallásgyakorlás és a spirituális élet fontosságát is. A spiritualitás mindegyikünk életének része, letagadhatatlan összetevője, akár tudatos ez a számunkra, akár nem.

A boldogságórákról szóló reflexióban fontos megnéznünk a szakmai kérdéseken túl azt is, hogy milyen spiritualitás van a hátterében, és ez vajon hogyan jelenik meg a boldogságórák anyagában, hogyan kerül továbbadásra.

3. A boldogságórák szellemi, spirituális háttere

A boldogságórák kezdeményezője Bagdi Bella életmódfejlesztő énekesnő, aki harmincéves korában nagy lelki változást tapasztalt meg az életében. Így vall erről: „közel harminc éves koromig folyamatos kudarc volt az életem…, nem voltam boldog, … és állandóan gyötörtek a negatív gondolataim, de egy nap arra ébredtem, hogy: Szeretnék boldog lenni! (…) Mindezt egyetlenegy dologgal értem el: tudatos önfejlesztéssel!”

A tudatos önfejlesztéshez pedig egy könyv volt a segítségére, amelynek a címe: A csodák tanítása. Egy interjúban számolt be erről: „Egy barátom javasolta, hogy végezzem el A csodák tanításának 365 gyakorlatát, mert az rendbe tenne engem. Az év minden napjára van egy megerősítő mondat, ami segít a gondolataidat a megfelelő irányba tartani. Én ezeket a mondatokat úgy jegyeztem meg napközben, hogy megzenésítettem. Ez volt a magja mindannak, amit ma csinálok.

A csodák tanítása a New Age egyik alapkönyve. (Ezoterikus alapmű, Helen Schucman amerikai pszichológus írta le „belső diktálás” útján. Magyarul az Édesvíz Kiadónál jelent meg. Három részből áll: tanítások könyve, munkafüzet és tanári kézikönyv.) A csodák tanítására jellemző, hogy keresztény nyelvezetet használ, beszél a megbocsátásról, a békéről, de mindezek egészen más jelentést hordoznak, mint a kereszténység tanítása.

A csodák tanításának veszélyeiről, téves útmutatásairól lehet olvasni Sharon Lee Giganti katolikus katekéta és előadó írásában, aki hajdan elkötelezett New Age-tanítvány és tanító volt, de később visszatért katolikus hitéhez, és ma a New Age veszélyeire hívja fel a figyelmet előadásaival és írásaival (Sharon Lee Giganti angol nyelvű írásának a címe: A Warning About A Course In Miracles).

A csodák tanítása ilyen megtévesztő gondolatokat terjeszt Sharon Lee Giganti szerint:

− A földi, fizikai élet csak egy „lidércnyomás”, amelyben az emberi nem úgy van jelen, mint egy fizikai álomban. A világnak, amelyet magad körül látsz, semmi köze a valósághoz, csak te képzelted el, de valójában nem létezik. Egy útmutatás a könyvből (14. lecke): „Csukott szemmel gondolj most ennek a világnak mindenféle szörnyűségére, ami csak eszedbe jut. Nevezd meg mindegyiket, ahogy megjelennek előtted, és azután tagadd meg ezeknek a realitását. Isten nem teremtette ezeket, tehát nem is valódiak. Mondd ezt: Isten nem teremtett háborút, tehát az a valóságban nem is létezik. Isten nem teremtette a repülőgép-katasztrófát, tehát az nem is valóságos.”

− Egy másik mérgező tanítás: Minden igazságtalanság, ami történik veled, mindaz, ami megbánt és megsebez téged, minden erőszakos cselekedet, ami ellened irányult – valójában csak a te félelemmel teli, mások felé irányuló „támadó gondolataidnak” az illuzórikus szüleménye (23. lecke). Ezért nincs szükség megbocsátásra sem, sőt, nincs is megbocsátás, mert mindazt, amit sértőnek tapasztalsz, valójában csak a te egód okozta.

− Egy másik ok, amiért nincs szükség a megbocsátásra: Mondd azt magadnak, hogy mivel nincs semmiféle bűn, ami valaha is előfordult volna, ezért nincs szükség megbocsátásra.

Kérdés, dilemma: Vajon a boldogságórák elméletében és gyakorlataiban találkozhatunk-e ezekkel a New Age-es tanításokkal és mindazzal, amit olyan átalakító erejűnek tapasztalt a program szakmai vezetője A csodák tanítása című tananyagban? Ennek a feltárásához valószínűleg keresztény szakemberek, teológusok, pszichológusok, pedagógusok közös munkájára lenne szükség.

A csodák tanításának egyik magyarországi tanítója, Sarkadi Kriszta, így fogalmaz a tanításról: „rendkívül gyengéd és fokozatos módon bontja le az eddigi hitrendszeredet, és épít fel egy másikat”.

Kérdés, dilemma: Vajon ez azt is jelentheti, hogy a gyermekek, pedagógusok és szülők keresztény hitrendszere, életszemlélete, másokhoz és önmagukhoz való viszonyulási módja is fokozatosan lebomlik és átalakul? Mivé alakul át? Milyen életszemléletet, emberképet, istenképet, viszonyulási módokat épít fel a korábbi helyébe?

Vajon mi lehet a boldogságórák tananyagában az a szelíd és gyengéd eszköz, amelyen keresztül a New Age-es tanítás eléri az embert?

Itt érdemes felidéznünk Bagdi Bellának egy vallomását az énekeiről, dalairól. Egyrészt hangsúlyozza, hogy azoknak a daloknak a szövege, amelyeket ő énekel, „pozitív megerősítések vagy motivációs üzenetek. Ezek a pozitív dalok azért annyira hatásosak, mert a zene a limbikus rendszerre hat, ami közvetlenül az érzelmeinkért felelős, és azonnal előhívja belőled azokat az érzelmeket, amelyek összhangban vannak a dalok szövegével.”

Kérdés, dilemma: Vajon az énekek, amelyek közvetlenül a limbikus rendszerre hatnak, mennyire vésődnek be a gyermekek emlékezetébe és szívébe? Vajon felülírják-e a gyermek istenképét, Istennel, önmagával és másokkal való eddigi kapcsolatát?

Másrészt pedig Bagdi Bella hangsúlyozza, hogy „megénekli” azokat a tanításokat, amelyek a személyes formálódására átalakító hatással voltak. Ezt írja a megénekelt tanításokról: „Azokat a tanításokat, amelyek az életemre hatást gyakoroltak, megzenésítettem. Ilyen pl. Eckhart Tolle A Most hatalma c. könyve (Eckhart Tolle kanadai író, előadó, spirituális tanító. Magyarul több könyve is megjelent az Agykontroll és az Édesvíz Kiadónál. Írásaiban egyaránt megtalálhatóak a Buddhától, Ramana Maharsitől és Niszargadatta Maahárádzstól átvett gondolatok, tanítások, valamint a misztikus irányzatokra, mint például a gnosztikus kereszténységre, az iszlám szúfizmusra, a zsidó kabbalára, vagy Jézusra, a Bhagavad Gítára vagy a buddhista zenre és dzogcsenre való utalások. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Eckhart_Tolle; Robert Barron katolikus teológus és püspök véleménye Eckhart Tolle tanításairól), vagy a Ho’oponopono ősi hawai gyógymód, vagy Deepack Chopra A bőség megteremtése című könyve (Deepak Chopra amerikai író, előadó, a New Age mozgalom jelentős alakja, az alternatív gyógyászat egyik meghatározó személyisége. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Deepak_Chopra Magyarul több könyve is megjelent az Édesvíz Kiadónál és a Libri Kiadónál is: A jóga hét törvénye; Spirituális útmutatások; A harmadik Jézus). Nagyon sokat köszönhetek nekik abban, hogy sikerült az életemet és a személyiségemet átformálni, mely formálódás a mai napig is tart.”

Ezen felül Bagdi Bella CD-i között imadalokat is találunk. Ezt írja ezekről: „Az imadalok kapcsolatot teremtenek a természetfölöttivel. Legfőbb szerepük az, hogy egy magasabb tudatállapothoz segítsék a hallgatóját vagy éneklőjét…”

Kérdés, dilemma: Mire utal Bagdi Bella a természetfeletti szóval? Mit ért magasabb tudatállapot alatt? Az imadalokkal megszólít egy Istent is – ki az az Isten, akihez imádkozik?

Egyértelműnek tűnik, hogy a boldogságórák spirituális forrása a New Age, az ezotéria. Ez pedig rejtett veszélyeket jelent azok számára, akik mit sem sejtve kiszolgáltatják magukat a New Age erős hatásának. Az énekeken keresztül pedig még mélyebben átjárhatják a bensőnket, gondolatainkat, érzéseinket ezek a megtévesztő tanítások.

A boldogságórák programjának szakmai fővédnöke Prof. Dr. Bagdy Emőke, ami biztonságot és garanciát ad arra, hogy a pozitív pszichológia szempontjából jó és igényes tudásanyag kerül átadásra. A spirituális dimenziót illetően azonban felmerülhetnek bennünk aggodalmak és dilemmák. Sajnos az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált az, hogy Prof. Dr. Bagdy Emőke szakmai támogatásáról biztosít ezoterikus rendezvényeket (Egy ezek közül: A XIV. Napfényes Fesztivál – az egészség, egyensúly és teljesség felé címmel 2018. június 3-án volt Budapesten. Ez a fesztivál az ezoterikus rendezvények közé tartozik Magyarországon. Két előadáscím a 2018. évi fesztiválról: A győzelem mágikus csillagtitkai, A nap titkai az asztrológia tükrében. Dr. Bagdy Emőke az egyik főelőadó volt ezen a fesztiválon. Sokféle természetgyógyászati konzultáció várta az érdeklődőket, például antropozófus orvoslás, homeopatikus orvoslás, kineziológia, íriszdiagnosztika, önismereti asztrológia).

Feltételezhető, hogy Dr. Bagdy Emőke mindezt jó szándékkal teszi, mert támogatásra méltó értékeket lát ezekben a programokban. Valószínűleg a boldogságórák programjában is inkább azt láthatja, hogy a pozitív pszichológia és a spiritualitás nagyszerűen összekapcsolódik, egymást megerősíti. Talán nem is gondolja, hogy itt a keresztény istenképet, emberképet és lelkiséget romboló spiritualitásról van szó, amely a jó látszatával hirdeti magát.

4. Hiteles és kiegyensúlyozott ismeret szükséges a New Age tanításairól

Azért, hogy körültekintően és megalapozott bölcsességgel hozzunk döntést a boldogságórák bevezetéséről az iskolában, és hogy egyéb helyzetekben is el tudjuk kerülni a New Age útvesztőit, nagyon fontos, hogy legyen jó, hiteles és kiegyensúlyozott ismeretünk a New Age tanításainak jellemzőiről és veszélyeiről.

Érdemes azokhoz fordulni, akik tapasztalatból ismerik a keleti meditációt, az okkult természetgyógyászatot és a New Age spiritualitását, és hiteles utat jártak be a személytelen spiritualitástól és különleges lelki tapasztalatoktól a keresztény megtérésig:

− Az indiai meditációs iskolát megjárt, majd ezoterikus gyógyítóként, New Age-követőként ismert belga származású Joseph-Marie Verlinde atya vall életéről, megtéréséről a következő videóban, amelynek címe: Guru vagy Jézus – Joseph Marie atya tanúságtétele

− Joseph-Marie Verlinde: A tiltott tapasztalat – Az asramtól a monostorig című könyvét is érdemes elolvasni (Szent István Társulat, 2017). Erről a könyvről ismertetés jelent meg portálunkon.  

− Rabindranath R. Maharaj – Dave Hunt: Egy guru halála című könyv megrázó életutat mutat be az elkötelezett keresztény életig.

5. Következtetés

A boldogságórák munkatársi csapata professzionálisan és hatékonyan terjeszti a programot a médián és egyéb csatornákon keresztül – így például az iskolák személyes megkeresésével. Kreatív, új kezdeményezésekkel, programokkal keresik meg a pedagógusokat, a már bekapcsolódott iskolákat, amelyekkel motiválhatják őket a további együttműködésre.

A boldogságórák és az egyéb boldogságprogramok távlati célja nem lehet kevesebb, mint a társadalom – és különösen a felnövekvő nemzedék – lelki átformálása, és ennek érdekében feltételezhetően lelkesen és jó szándékkal egyre szélesebb körben terjesztik a boldogsághoz vezető stratégiákat.

Azt mondhatnánk, hogy kialakulóban van egy Boldogság Mozgalom, amely Bagdi Bella, Bagdy Emőke, a Boldogság Intézet és A Jobb Veled a Világ Alapítványhoz kapcsolódik. Úgy tűnik, hogy mindehhez megvan a szükséges emberi és anyagi erőforrásuk és jól kiépített szervezeti felépítésük is.

6. Felvetések

Magyarországon nagyon sokan szenvednek depressziótól, lelki betegségtől, boldogtalanságtól, amelynek sokféle oka, háttere van. A nemzet lelki egészségét gondozni és gyógyítani kiemelt feladat – szükség van a társadalom lelki átalakulására, megújulására, ehhez azonban elengedhetetlen az is, hogy az egyes ember megújuljon. Isten az embert boldogságra teremtette – akarjunk és merjünk boldogok lenni!

− Milyen lelki megújulási programot, evangelizációs programot – keresztény „boldogságprogramot” – tudnánk felajánlani felnőtteknek és gyerekeknek, amelyek segítséget jelentenének számukra a boldog élet útján járni?

Egy ilyen lelki megújulási programban keresztény szemléletünkre és lelkiségünkre kell építenünk:

− a keresztény istenképre: Ki az az Isten, akiben hiszünk?

− a keresztény emberképre: Mit jelent az, hogy az ember Isten képére és hasonlatosságára teremtetett?

− szem előtt kell tartanunk az ember alapvető hivatását, életcélját: az örök boldogságot és üdvösséget;

− tisztáznunk kell, hogy mi a boldogság, és miben nyilvánul meg a boldog élet;

− a keresztény ima lényegi szempontjaira, módjaira és meghívásunkra a Szentháromsággal való benső, személyes kapcsolatra.

A boldogságórák szakmai vezetője, Bagdi Bella azt mondja az egyik ismertetőjében, hogy az oktatás kulcsfontosságú abban, hogy Magyarország következő generációja már boldogabb legyen, ezért terjesztik széles körben a boldogságórák programját.

Felmerülhet bennünk a kérdés: mi mit tudnánk tenni azért, hogy a boldogság fontosabb téma legyen az oktatás-nevelés területén, és a következő nemzedék boldogabb életet éljen?

Érdemes lenne megfontolnia a következő kérdéseket egy-egy szakmai, munkatársi csoportnak:

− Vajon vannak-e olyan keresztény programjaink gyermekek részére, amelyek a pozitív pszichológia elméletét és gyakorlatát jól ötvözik a keresztény spiritualitással? Hogyan tudnánk e téren előrébb lépni? Mire lenne szükség?

− Milyen képzési programokat kínálnak fel a keresztény egyházak a boldog élet témájához a pedagógusoknak és a szülőknek?

− Ismerünk-e olyan keresztény önismereti és lelki programokat, amelyek játékosan, kreatívan segítik a gyermekek személyiségfejlődését és érését?

Végül álljanak itt Roska Péter atya, katolikus teológus szavai megfontolásra: Jézus Krisztus arra hív minket, hogy boldogságunk forrását Istennel és embertársainkkal való személyes szeretetkapcsolatainkban keressük. A boldogság nem tanítható, nem a problémamentes élet hozadéka, nem lehet megszerezni magunknak, hanem Isten önmagát elajándékozó szeretetének befogadása és viszonzása a személyes szeretetben. „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat" – írja a költő. Ezoterikus babonákon alapuló boldogságórák vagy szcientológus tanfolyamok helyett az Evangélium tiszta forrásához nyúljunk, hogy Jézus nyolc boldogságával valóban boldogok lehessünk minden nehézség közepette.

Budapest, 2019. március 15.

Berkecz Franciska
szociális testvér
tanácsadó szakpszichológus

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
320-eve-tortent-az-elso-sumegi-csoda
320 éve történt az első sümegi csoda

A Sümegi Csodatévő Szűzanya emlékévéhez kapcsolódva március 15-én Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplomban Reisz Pál ferences házfőnökkel, Nagy József kanonokkal, sümegi főesperes plébánossal, valamint környékbeli papokkal együtt.

12:04
csak-azok-kepesek-vedelmezni-akik-szeretettel-szolgalnak-ferenc-papaert-adtak-halat-budapesten
Csak azok képesek védelmezni, akik szeretettel szolgálnak! – Ferenc pápáért adtak hálát Budapesten

Ferenc pápa megválasztásának hatodik évfordulója alkalmából Michael August Blume érsek, apostoli nuncius ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be magyar nyelven, Szent József főünnepén, március 19-én a budapesti Szent István-bazilikában.

2019. március 19., kedd