Díszes album jelent meg Magyarország három történelmi templomáról – Beszélgetés Skublics Máriával

Nézőpont – 2021. szeptember 5., vasárnap | 8:00

„Íme, Isten hajléka az emberek között!” – ez a Jelenések könyvében olvasható vers a címe annak a díszes albumnak, amely az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház, a budapesti Szent István-bazilika és a Budavári Nagyboldogasszony-templom történetét mutatja be. Skublics Mária művészettörténésszel, a kötet egyik szerkesztőjével beszélgettünk.

– Hogyan és mikor született meg a színes album elkészítésének, megírásának gondolata?

– A könyv megszületésének terve Süllei László atyának (pápai káplán, a Mátyás-templom plébánosa – B. D.) köszönhető, ő volt az, aki szorgalmazta ennek a könyvnek a létrejöttét. Arra kért bennünket, hogy vegyük fel a kapcsolatot az esztergomi és a budapesti bazilika munkatársaival, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye két bazilikájáról és a Mátyás-templomról megjelentessünk egy közös, képes albumot. László atya úgy tervezte, hogy az album jelenjen meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Három olyan gyönyörű műemléktemplom került egy kötetbe, amely bizonyos történelmi időszakokban kiemelkedő helyszíne volt a magyar történelemnek.

– Mire gondol konkrétan?

– Az esztergomi bazilika volt a magyar kereszténység egyik legkorábbi székesegyháza. Ennek társszékesegyháza lett később a budapesti Szent István-bazilika. A Mátyás-templom szerepe pedig a koronázásoknál volt kiemelkedő a 19. század második felében és a 20. század első két évtizedében.

– Kik voltak a kötet létrehozói?

– Az esztergomi bazilikáról szóló részt Kontsek Ildikó írta. A Szent István-bazilika történetét ismertető résznél több szerző működött közre: Pleskovics Viola, Galina Zoltán és Kelecsényi Kristóf. A Mátyás-templomot bemutató fejezetet én írtam. A szerkesztésben Schanda Melinda segítette munkámat. A kötet előszavát Erdő Péter bíboros, prímás írta. Az albumot Bakos Ágnes, Halász Dániel, Kovalik-Deák Bercel, Merényi Mónika, Soós Lajos, Mudrák Attila, Skublics Gergely, Szűcs Alexandra, Thaler Tamás, Tihanyi Bence és Wágner Csapó József képei illusztrálják.

– Az album építészetileg, történetileg vagy a hitélet szempontjából mutatja be a három templomot? Ez a három nyilván elválaszthatatlanul összekapcsolódik…

– Elsősorban talán a történetükre és az építészetre fókuszál a kötet, bemutatja az épületek születését, azt, ahogyan tervezték őket, azt, hogy mennyi minden történt velük az évszázadok során. Röviden megemlékezik a három templomban található gyűjteményekről, múzeumról, kincstárról. Természetesen nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy ezek szakrális épületek, terek, vagyis a lelki dimenzió ugyanolyan fontos.

– Kiemelne néhány érdekességet, amivel találkozott a kötet összeállításakor, írásakor?

– Mindhárom templom történetében állandóan jelen volt és jelen van a megújulásra való nyitottság. Esztergomban a 16. század elején építették az akkori székesegyházhoz a Bakócz-kápolnát, amelyet a török időszak alatt mecsetként használtak. A gyönyörű reneszánsz műemléket a 19. században Packh János zseniális ötlete alapján 1600 darabra szétbontották, majd az új bazilikába oldalkápolnaként beépítették.

A Szent István-bazilika tervezése és építése a vártnál jóval hosszabb ideig elhúzódott, az évek során több építész irányítása alatt készültek a tervek, számos alkalommal anyagi gondok merültek fel, ráadásul a templom épülő kupolája 1868-ban beomlott. Minden nehézség ellenére a bazilika felépült és napjainkban is a főváros kiemelt temploma.

A Mátyás-templom közel 800 éves fennállása alatt a történelem eseményei és a természeti katasztrófák folyamatos megújulásra adtak lehetőséget. Az első megrázkódtatás 1384-ben érte a templomot, amikor mise közben leomlott a harangtorony. Ezt Mátyás király idejére renoválták. A torony a török időszak alatt minaretként funkcionált. A mai formáját Schulek Frigyesnek köszönheti, aki a 19. században az egész templomot felújította.

Mindhárom templom a mai napig újul, szépül, hogy méltó helyszíne lehessen a liturgiának, az Istennel való találkozásnak.

– Ezzel a díszes albummal hozzájárultak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kulturális és lelki dimenziójához. Ön személy szerint mit remél a kongresszustól?

– Azt, hogy egy nagy közös élmény lesz, megtapasztaljuk az Istennel való találkozás új formáját, egészen más körülmények között, mint amit eddig megszoktunk. Én például soha nem voltam még szentmisén a Hősök terén. Ez a kongresszus egy nagy, nyílt kiállás a saját hitem mellett, és mindnyájunk számára, akik jelen leszünk. Egyrészt véleménynyilvánítás, hogy mi a fontos számomra, másrészt pedig úgy érzem: ha sokan vagyunk együtt egy ilyen ünnepségen, amelynek a középpontjában az Úr Jézus áll, akkor annak biztos, hogy hatása van az emberekre.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Szűcs Alexandra, Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria