Egy megnevezhetetlen irányzat a gyökereinket tagadja – Barsi Balázs előadása Budapesten

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Szociális Testvérek Társasága 2020 őszén indította el a gyengékért és üldözöttekért életét felajánló, 2006-ban Budapesten boldoggá avatott vértanú szociális testvérről, Salkaházi Sáráról elnevezett előadás-sorozatot.

A május 11-i esten megjelenteket Erdő Péter bíboros köszöntötte. Elmondta: ennek a kezdeményezésnek a hátterében az a gondolat áll, hogy társadalmi, szociális, kulturális kérdésekről valóban független katolikus álláspontot tudjunk megfogalmazni, közvetíteni és akár párbeszédes formában elmélyíteni, ahogyan a Szociális Testvérek Társasága kezdettől fogva törekedett erre, és ahogyan ez az Egyháznak általában is a küldetéséhez tartozik. A főpásztor emlékeztetett: sok és tartalmas programmal készültek, de közbejött a járvány. Ezért az első előadás után, amelyet még Michael August Blume nuncius tartott Afrika problémáiról 2020 őszén, hosszú szünet következett. Nagy öröm, hogy most folytatódhat a sorozat. Erdő Péter bíboros megköszönte Barsi Balázs atyának, hogy vállalta az előadás megtartását.

A ferences szerzetes előbb Istenhez imádkozott, és Szűz Mária, Assisi Szent Ferenc, valamint Boldog Salkaházi Sára közbenjárását kérte.

Barsi Balázs OFM előadásában kiemelte, a történelemben még sohasem fordult elő az, ami ma: az ember lényegének, gyökerének megváltoztatására irányulnak bizonyos törekvések; deconstructio homini, a régi ember leépítése és egy új fölépítése. Ez nagyon pozitívan megtörtént Jézus Krisztusban – mondta Balázs atya. – Nem a leépítés, azt mi végeztük el, hanem az újjáépítés, az új emberé, aki kegyelemben teremtetett.

Mi az ember gyökere? – tette fel a kérdést az előadó. – Az ember Istenre képes lény. Ez nem vallásos meghatározás, hanem pszichológiai, szociológiai, de elsősorban filozófiai. Az ember Istennel való kapcsolata olyan mély, hogy annál mélyebb réteg nincs bennünk. Amióta él az ember, állandón foglalkoztatja a túlvilág, a transzcendencia, az istenkérdés. Ez annyira jelen van, hogy az ateizmus is egy fajtája ennek. A legnagyobb kérdés a személy. Tudom, hogy vagyok és szabad vagyok. A világmindenség nem tudja, hogy van. Ezt nem lehet megmagyarázni, csak elfogadni.

A személy az a valaki, aki létezik, tud magáról, felelős a cselekedeteiért, szerethető, szabad, megismételhetetlen. Ennél magasabb létszintet nem lehet elgondolni. Ebben vagyunk egyenlők, semmi másban.

Barsi Balázs atya idézte az Írást: Isten az ő képére és hasonlatosságára teremtett minket. Vigyázzunk, mert ez nem azt jelenti, hogy Isten csinált magáról egy másolatot, és kész, be lehet tenni a múzeumba. Nem! Ez egy kapcsolat.

A lényegünk az, hogy kapcsolatban vagyunk Istennel. Ő személy, és a személyem tőle van. Isten azért teremtett személynek, mert kapcsolatban akar lenni velem.

Ez szövetség. Az ószövetségi rabbik is tudták már, hogy a szövetségben áll fenn a teremtés. Az embert illetően két alapvető mozzanatot kell megemlíteni. Az egyik, hogy igenis volt paradicsomi állapot, amikor Isten és az ember zavartalan kapcsolatban állt egymással, erre teremtettünk. A másik, hogy mindennapi tapasztalat: az emberiség egyfajta Istentől való elszakadásban él, de mindig keresi Istent. Ezért az ember érzi, hogy folyton változnia kell, meg kell újulnia, de eddig soha nem gondolta úgy a történelem során, hogy le kell hatolnia egészen a gyökerekig, mert valamiképpen mindig kapcsolatban állt Istennel.

Ami ma van, az már nem ateizmus, hanem egy olyan új ideológia, amely meghirdette a totális leépítést és egy teljesen új ember felépítését. Ez az eszme tulajdonképpen nem Istent tagadja, hanem az emberben lévő abszolút kezdeteket.

Három ilyen kezdet van bennünk: az anyag létezése, mert én egy darab anyag vagyok; az élőlény, a biosz létezése; valamint a személy. Ez a megnevezhetetlen irányzat a bennünk lévő három kezdetet tagadja, meg akarja változtatni, bár tudja, hogy ez nem lehetséges, ezért mindent megtesz, hogy ne lehessen beszélni ezekről. Az értelem mozgatja az anyagot – ezt a materialisták is tudták, még ha ennek az ellenkezőjét is hirdették, hogy egy új rendszert valósítsanak meg –, igenis a szellem mozgatja, és az hoz változást. Látszólag és a mindennapokban nem így van, de hosszú távon mindig. Az embert nem lehet leépíteni. Egyeseket igen, de magát az embert nem. Isten mindenhatóságához tartozik az is, ami nem létezik. Félelmetes, de így van. A Szentírás és a Hiszekegy első mondata is az, hogy teremtett. Ha ezt elfelejtjük, a Názáreti Jézus és üzenete ugyanolyan lesz, mint a többi mítosz. Mindazok, akik a személy totális leépítésére törekszenek, képtelenné akarják tenni az embert, hogy ezen elgondolkozzon.

A második a biosz, az első a sejt – fűzte tovább gondolatait az előadó. – Erről Darwin először még azt mondta, hogy Isten teremtette; később aztán megkísértetett, és már nem emlegette ezt. Ám ez egy kezdet. Soha egyetlen élő sejtet nem fognak előállítani. Csak elpusztítani lehet. Ezért vagyunk rokona minden élőnek. Ám nem az énünk rokon, az még a szüleinkkel sem rokon.

Az emberi személyt illetően Barsi Balázs OFM megemlítette Francis Collins Isten ábécéje című könyvét, aki egy nem hívő evolucionistát idéz, aki ott áll a hit határán, mert azt mondja: az emberi szabadság levezethetetlen a kozmoszból. Balázs atya hozzátette: az atomok nem szabadok, mint ahogyan a sejtek sem. Mi lenne az orvostudományból, ha az egyik szervünk elhatározná, hogy mától másképpen működik?! Ám az ember ravasz, és hogy Istentől meneküljön, kezdi tagadni a szabadságát. Be vagyunk kódolva, csak kicsit vagyunk szabadok. Ám a szabadságra azt mondani, hogy kicsi vagy nagy, butaság. Ha a szabadság létezik, akkor végtelen. Isten szabadságából részesültünk, Isten pedig nem szabad arra, hogy rosszat tegyen.

A szabad akarat csak a szereteten belül működik, ha abból kilép, az olyan, mintha Pakson minden biztosítékot kivágnának.

A szentek ezért küzdöttek, és mi is azért harcolunk, hogy begyűrjük a szabad akaratunkat a szeretetbe. Ott működik. A szabad akarat alkotórésze a szeretetnek, mert ha kivonjuk az emberből, akkor gép lesz.

Ez a három abszolút kezdet tehát bennünk van, nem tudjuk ezeket előállítani, és az ezek ellen harcoló, megnevezhetetlen irányzat legfőbb törekvése, hogy ne beszéljünk ezekről a gyökerekről, vagy mellébeszéljünk róluk. Ha ugyanis szemlélnénk és elgondolkoznánk lényegükről, akkor kapcsolatban lennénk a teremtő Istennel – hangsúlyozta az előadó. – Érdekes módon a létezést nem tudja az ember megszüntetni. Olyan nincs, hogy megparancsolom a világmindenségnek: ne legyen. Sem lerombolni, sem előállítani nem tudjuk. Ugyanígy a személyt sem. Hemingway azt írja: az embert meg lehet ölni, de legyőzni nem lehet. Viktor Frankl szerint az elmebetegnek is egészséges a személye. Freund Tamás, az MTA elnöke pedig állítja: a személy kívülről került belénk, azt nem lehet levezetni az agy szerkezetéből.

Ez a három gyökér bennünk van – emelte ki Barsi Balázs atya. – Elindult egy csendes ideológiai törekvés, hogy ezekről nem beszélünk. Tilos beszélni róluk. Ez az oka annak, hogy azt hirdetik: ha ezeket félretesszük, akkor hatalmunk van magán az emberen a legmélyebb valóságában is. Nincs hatalmunk – hangsúlyozta az előadó. Emlékeztetett Krisztusra, aki azt mondta: én vagyok az élő, meghaltam, de már élek. Más minőségű életet hoztam nektek, mert bennem teremtettetek mindannyian, és bennem lehet megújulni. Az emberi személynek ez a kapcsolata az isteni személyekkel, az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel, ez a kereszténység, és ez menti meg. Ez az összefoglalása bennünk a mindenségnek. Mert bár mi elszakadtunk Istentől, ő nem szakadt el tőlünk, és szeretetből megváltott bennünket Krisztusban.

Barsi Balázs atya figyelmeztetett: a három említett kezdet nem tabu, hanem alap és szakrális. Ezek kiirthatatlanok, és ez a mi reményünk.

A válasz Krisztusnál van,

ahogyan azt Pilinszky János megfogalmazza: „És megérzik a fényt a gyökerek (…/) Mert megölhették hitvány zsoldosok, / és megszünhetett dobogni szive / – Harmadnapra legyőzte a halált.” Barsi Balázs föltette a kérdést: de ha nincs gyökér, és nincs fény, én magam vagyok a világ világossága, akkor mit éreznek meg azok, amik nincsenek? Mégis ez a gondolat a mi hatalmas reménységünk. Az említett leépítés olyan dolgokat akar megváltoztatni, amelyek ebben a három alapban gyökereznek, ezekből nőnek ki. Ez a leépítésre törekvő irányzat megszállta a médiát, és képviselői belénk sugároznak olyan alapelveket, melyek nem azok. A valódi alapelveket és gyökereket pedig tagadják. Éppen ezért nagyon fontosak az ilyen előadás-sorozatok és az, hogy mi is érzékenyítsünk, ébresszük fel az emberek érzékét a család, a kultúra, a nemzet, mindenekelőtt Isten iránt. Mindezt pedig a család tudja biztosítani.

Barsi Balázs OFM megemlítette: rendtársa, Hidász Ferenc atya lefordítja egy lengyel pálos szerzetes genderről szóló könyvét, amelyben a szerző egyértelműen kimutatja, hogy a gendermozgalom alapjai már Engelsnél megjelentek. Ő azt írta, céljaik megvalósításának legnagyobb akadálya a Szent Család.

Az előadás végén Erdő Péter bíboros megkérdezte: vajon nem azért van ma a genderideológiának olyan nagy divatja, akkora politikai hátszele, mert a világ hatalmasainak meggyőződése, hogy a világ túlnépesedett? Barsi Balázs szerint az a probléma, hogy az az ideológia, amely a három említett alapvalóságot tagadja, politikai akcióvá lett, és aki ennek erőterében beszél vagy megpróbál ez ellen tenni, azt elhallgattatják, nem engedik megszólalni. Van egy bekódolt ideológia, melynek alapján szabad gondolkodni, és ha jól jön egy ilyen matematikai dolog, mint a túlnépesedés, akkor az értelmi kapaszkodót ad annak, aki „be van érzékenyítve”, de sosem gondolkodott el ezen. Ahhoz, hogy ez megfelelően működjön, határtalan pénz kell. Ez egészen döbbenetes: ha mindaz megvalósulna, amit ennek az irányzatnak a képviselői akarnak, a világ élhetetlen lenne.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír