Épül a borbányai görögkatolikus templom

Nyíregyháza egyik folyamatosan kiépülő városrészében, Borbányán, ott, ahol a hosszú, kanyargós utak központtá csendesülnek, egy domb lejtőjében bizánci templom épül. Ma még csak a madarak és a drón láthatja a majdan jellegzetességét adó centrális kialakítását, valamint a minden oldalán megjelenő félkörívet. Aki egy tízezrest vesz a kezébe, azt az alaprajzot fedezheti fel az előoldal bal felső sarkában, mely alapján a borbányait is tervezték. A részletekről Janka György parókust kérdezte P. Tóth Nóra.

– Mi és mikor indította útjára a templomépítés nagy vállalását?

– A Borbánya nevű városrész hosszú időn keresztül görög- és római katolikus szempontból is a belvároshoz tartozott, innen jártak ki káplánok. Régebben a Kállói úton lévő iskolaépületben tartottak egyik vasárnap görögkatolikus liturgiát, másik vasárnap római katolikus szentmisét: a helyszín misézőhelyként működött még a kommunista időkben is. 1983-ban indult el az építkezés a Kállói úton; a görög- és római katolikus hívek közös erővel építették fel a római katolikus templomot, amit Szent László tiszteletére szenteltek fel; ugyanakkor továbbra is itt voltak és vannak a görögkatolikus liturgiák.

A hívek részéről hamarosan megfogalmazódott a szándék, hogy saját templomuk legyen, mely a mi liturgikus igényeinknek jobban megfelelne, mint a modern, de kifejezetten a latin rítus számára kialakított Szent László-templom, melyet Bán Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas építész tervezett.

A hívek igyekeztek szerveződni, majd 1995-ben Keresztes Szilárd püspök megalapította a borbányai egyházközséget, ami a Nyíregyháza-Debrecen és a Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonalak által határolt terület a debreceni úti felüljárótól, illetve a Kállói úti sorompótól számítva: idetartozik Borbánya és Kistelekiszőlő.

Ahol most a templom épül, régen kertek, kertvégek voltak. 1995-ben vásárolt Mosolygó Tamás belvárosi parókus négy kertet, amit mi újabb két kerttel gyarapítottunk. Ám a középső területet egészen 2017-ig nem tudtuk megvásárolni.

– A most elkezdett építkezés tehát egy hosszú várakozás eredménye…

– Így igaz. Idén nyáron lesz 25 éves az egyházközség, s mi most értünk oda Ábel püspök atya támogatásával, hogy el tudtuk kezdeni a templomépítést.

2017-ben kezdtük a tervezés folyamatát. Varga Gábor és Szilágyi Tamás építészmérnökök vállalták a tervezést, ami másfél évig tartott: a liturgikus és egyházművészeti bizottság, valamint a városi főépítészi iroda tervtanácsa is kért időközben változtatásokat.

Így 2019 nyár végére kaptuk meg az építési engedélyt.

– Mi lesz a borbányai templom különlegessége?

– Nagyon szerettük volna, hogy a bizánci szertartásnak megfelelő legyen a templom, ugyanakkor azt is, hogy lehetőleg magyar mivoltunk, történelmünk is megmutatkozzon benne. Így találtunk rá a feldebrői altemplom alaprajzára, formájára, amit Aba Sámuel király építtetett a 11. században: Magyarország legimpozánsabb Árpád-kori altemploma, nagyságában, méreteiben felülmúlja a tihanyi és pannonhalmi altemplomot is. Bizánci jellegű freskótöredékek találhatók benne, egyértelmű a bizánci vonatkozás.

A másik ok, ami ezt a választást indokolta, hogy hál’ Istennek Nyíregyházán sok új görögkatolikus templom van: a jósavárosi, Török Ferenc által tervezett oktogonális alaprajzú, az örökösföldi, Kulcsár Attila által tervezett kaukázusi típusú és a Telepóczki Miklós tervezőasztaláról kikerült kertvárosi kereszt alakú templom; nem szerettük volna valamelyik templom alaprajzát lemásolni városon belül. A bizánci tradíciónak megfelelően kupolája is lesz a templomunknak, valamint egy harangtornya is.

– Milyen alapterületű, és hány embert fogad majd be a templom, hogyan igazodik az egyházközség nagyságához?

– Pontos adatunk nincs az egyházközség létszámának tekintetében, a népszámlálás során a vallási adatok csak városi szinten szerepelnek, városrészenként nem. Tapasztalatom szerint 1500 görögkatolikus hívő élhet a területen, vasárnaponként 120 fővel alkotunk élő és fiatalodó közösséget, hiszen egyre több fiatal család települ le itt.

Ennek a figyelembevételével terveztük a templomot: 270 m² alapterülettel és 50 m² karzattal, így ezen a 320 m² hasznos területen bizonyára el tudunk majd férni.

Amellett hogy nagyon szép templomot szeretnénk, igyekeztünk az energiatakarékosságra is figyelni, a hűtést-fűtést, épületgépészetet úgy alakítjuk, hogy fenntartható, gazdaságos legyen a működés.

– Milyen ütemezéssel folynak a munkálatok?

– Reményeink szerint ez év végére tető alá kerül az épület, a falak és a tetőszerkezet mellett szeretnénk beépíteni a nyílászárókat is. A következő években pedig az anyagi lehetőségektől függően folytatjuk a munkát tovább.

– Hogyan fogadta az egyházközség a hírt, hogy elkezdődtek a munkálatok?

– Természetesen nagy örömmel fogadta mindenki, mert ez egy régi álom, ami most valóra válhat. S bár napi szinten még nem tudunk közösségileg itt lenni, sokan megállnak, érdeklődnek, napról-napra követik a fejleményeket. A közeljövőben Ábel püspök atya vezetésével elhelyezzük az oltár helyére az alapkövet, s habár a járvány miatt most nem ünnepelhetünk olyan széles körben, ahogy szeretnénk, de reméljük, hogy a templomszenteléskor annál nagyobb lehet az örömünk és az ünnepünk!

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Drónfotó: Zadubenszki Norbert

Magyar Kurír