Erdő Péter bíboros az MTI-nek: A templomok a járványhelyzetben is nyitva maradtak

Nézőpont – 2020. október 9., péntek | 12:39

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnája felszentelésének negyvenedik évfordulója alkalmából mutatott be szentmisét a kápolnában, majd nyilatkozott az MTI-nek október 8-án, csütörtökön. Az alábbiakban a bíboros nyilatkozatát adjuk közre.

Néhány ország tavaszi gyakorlatával ellentétben a magyar katolikus templomok a járványhelyzetben is nyitva tartottak, és a hívők sem maradtak távol – mondta Erdő Péter. A bíboros szerint a hitélet gyakorlása Magyarországon „élő szokásnak” számít, ezért a járvány nem szoktatta le az embereket az imádságról és a templomba való betérésről sem.

„A tavaszi első hullám idején a szükségintézkedések keretében nem hirdettünk meg istentiszteleteket, de egyes országok, például az olasz katolikus egyház gyakorlatával ellentétben templomainkat nem zártuk be. A mostani szakaszban a civil élethez hasonlóan fenntartjuk a mindennapi munkavégzést, és nem maradnak el a misék sem, természetesen úgy, hogy papok és a hívők is betartják az óvintézkedéseket, a szájmaszkviseléstől a kézfertőtlenítésen át a távolságtartásig” – mondta Erdő Péter.

Hozzátette, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenki tudatosan betartja az előírásokat. A plébániák életében nincsen komoly fennakadás, a hittanórák, csoportos foglalkozások sem szűntek meg, legfeljebb nagyobb helyiségben, ritkább ültetéssel zajlanak, a résztvevők létszáma sem csökkent jelentősen. A vasárnapi és más ünnepnapi miséken a padokban mindenhol ülnek, a közösségi találkozás nem szűnt meg, annyi különbséggel, hogy maszkban énekelnek, imádkoznak, távolabb egymástól.

A közösségi mise jóval többet jelent, mint a televízión vagy interneten keresztül követett, a tényleges jelenlét számít igazi részvételnek” 

– fejtette ki.

Erdő Péter elmondta, hogy a Vatikánból hazatérve teszteli magát, ahogyan indulás előtt is tette az egyházmegye munkatársaival együtt. Megjegyezte, hogy a római Pápai Magyar Intézetbe is vissza tudtak térni a hallgatók, akik zavartalanul végzik tanulmányaikat a pápai egyetemeken.

A világban és a történelem folyamán már sok járvány volt, valamennyi nyomot mindegyik hagyott, de az emberiség azután mindig továbbment, azt hiszem, most is ez lesz a helyzet”

 – jelentette ki Erdő Péter. Hozzátette: „Az utóbbi hónapokban átéltük, mennyire igaz az »Ember tervez, Isten végez« mondás.” 

A járvány miatt jövő szeptemberre halasztott magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) kapcsolatban elmondta, hogy a nyár közepén a kongresszus jelképeként ismert missziós kereszt még be tudta járni a Felvidéket. Szeptemberben, a NEK eredetileg tervezett időpontjában a résztvevők videoüzeneteit töltötték fel közösségi felületekre.

A szervezőmunka nem állt le, jelenleg a helyszínek ismételt lefoglalása, biztosítása folyik. A NEK központi rendezvényei jövőre is a Hungexpo területén és a Hősök terén lesznek, ahol a 1938-as eucharisztikus kongresszus nyitó- és zárómiséjét is bemutatták.

Az egy év halasztás lehetőséget is adott, hogy sok minden, amivel késésben lettünk volna, most még pontosabb formát kaphasson”

– mondta a bíboros. Kiemelte az évtizedek után megújított nagy magyar katolikus énekeskönyv megjelentetését, amelyben komoly szakértői munkával helyet kapnak a magyar gregorián énekek, a népzenei örökség kincsei és a modern egyházi dalok is. Nyomdai kiadás előtt áll az új misekönyv, amelyet szintén már a NEK-en használhatnak. A kongresszus miséit és más eseményeit kísérő énekek, zenedarabok ősbemutatójára is sor kerülhet még szeptember előtt, ha lehet közönség előtt, máskülönben az interneten. A NEK legnépszerűbbnek szánt énekeinek, zenéinek a közösségi gyakorlása is kezdetét veheti a templomokban és iskolákban.

Említette, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra várt több mint négyezer elsőáldozó egy része jövőre halasztotta a szentség felvételét, és jövőre már csatlakoznak hozzájuk az új elsőáldozók is. Akik pedig 2020-ban lettek elsőáldozók, azoknak is külön szektort tartanak fent a közös szertartáson.

A bíboros elmondta, felelősségteljesen a NEK-re történő regisztrációt tavasztól indítják újra, mivel a számítások szerint addigra várható a járványhelyzet lecsillapodása.

Azt a lélektani, hangulati változást, ami ahhoz kell, hogy készen álljunk a kongresszus kapuinak megnyitására, tavaszra fogjuk elérni” 

– jelentette ki. Megjegyezte, akkor sem biztos, hogy jövő szeptemberben a NEK világméretű lesz, „lehet hogy csak Európában tér vissza a bizalom, de a Szentszéknél arra számítanak, hogy szeptemberre a NEK nemzetközi esemény lehet”.

* * *

Ferenc pápa a nyáron a vatikáni gazdasági bizottság tagjává nevezte ki Erdő Pétert, aki a számvevőszékéhez hasonlította az intézmény munkáját.

Erdő Péter a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában mutatott be misét, melyet II. János Pál pápa 1980. október 8-án szentelt fel. A bíboros felidézte, mekkora egyházi, kulturális és politikai háttérmunka előzte meg a Szent István alapította vatikáni magyar zarándokház örökségét átvevő kápolna megépítését. „A magyaroknak saját szent helye van Rómában, azt bizonyítva, hogy az Örök Város a magyar katolikusok hazája is” – mutatott rá a bíboros. Anekdotaként mondta el, hogy a kápolna egyik művésze, Varga Imre „merész és modern” megoldással a lépcsőkre helyezte Szent István szobrát. Ezt a Szent Péter-bazilika művészeti zsűrije elfogadta, arra viszont nemet mondott, hogy Szűz Mária arcát fátyolként láncok takarják el, hiába hangoztatta Varga Imre a művészi szabadságot.

Forrás: MTI, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala

Fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria