Európa jövője keresztény aspektusból – Kurt Koch bíboros a Habsburg Ottó Alapítvány konferenciáján

A programot, mely az Európa eszmei alapjai című konferenciasorozat első része volt, a Habsburg Ottó Alapítvány (HOA) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) együtt szervezte.

Az eseményt Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát és Koltay András, az NKE rektora nyitotta meg. A főapát a meghívás célját abban jelölte meg, hogy az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében, amikor a Katolikus Egyház hazánkban különösen is az Eucharisztiára fókuszál, és a protestánsok is az úrvacsora jegyében alakítják programjaikat, lehetőség nyíljon a dialógusra és a közös imádságra.

Nyitóbeszédében Koltay András rámutatott, hogy Magyarországon az 1989–90-es alkotmányos rendszerváltás nagy vívmánya volt, hogy az állam megszabadult a különböző ideológiák és világnézeti kötöttségek fogságától. A keresztény társadalmi élet közéletben való megjelenése is ekkor vált újra szabaddá és lehetővé. Magyarország egyik tragédiája, hogy a közéleti kereszténység akkortájt Európában már hanyatlóban volt, így országunknak nem jutott osztályrészül olyan minta, amelyet a vasfüggöny lebontása után követni tudott volna. „E tekintetben lényegében a kereszténység helyét a magyar közéletben és társadalomban saját erőnkből kellett megtalálni” – fogalmazott az NKE rektora.

Kurt Koch bíboros felszólalásában kiemelte: „Nem retorikai, hanem realista kérdéssel nézünk szembe, amikor a kereszténység és a politikai mozgástér viszonyáról gondolkodunk.” A Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke Európa eszméjének gyökereit három helyszínnel fejezte ki: az athéni Akropolisszal mint a demokrácia és az emberi értelem szimbólumával; a római jogra emlékeztető Capitoliummal és a jeruzsálemi Golgotával, amely „Jézus Krisztus keresztje által Isten határtalan szeretetét hirdeti, és azt is, hogy az egyén Isten szeretetéből fakadó feltétlen méltóságot jelent”.

Európa földrajzilag nem határozható meg egyértelműen, sokkal inkább kulturális, történelmi és szellemi értelemben földrész. A bíboros szerint

Európa a történelem során létrejött sorsközösség. „Európának lelke van. Ez az európai lélek a keresztény hit”

– hangsúlyozta az előadó, utalva Ferenc pápára, aki egyik beszédében arra figyelmeztetett, hogy „Európának újra fel kell fedeznie a lelkét”.

Kurt Koch a 20. század tragédiájára utalva elmondta: „Szellemi zavarodottság állapotában Európa politikai hatalmak játékszerévé válik. Az európai léleknek azóta további teherpróbákkal kellett szembenéznie. Azt, hogy Európa gazdasági hatalmak játékszerévé is válhat, az elmúlt években is tapasztaltuk – főleg a nagy pénzügyi válság idején. Ezt a tapasztalatot a koronavírus-járvány okozta válság olyan módon mélyítette, amilyenre korábban még nem volt példa.”

Kurt Koch a divinitás, a humanitás és a szociális értékek hármas alapelvén keresztül rávilágított:

számos történelmi példa mutatja, mi történik akkor, ha az ember megpróbálja átvenni Isten helyét.

Az Európai Unió alapszabályára utalva azt a reményét fejezte ki, hogy az Európa és a kereszténység viszonyával foglalkozó dilemmát „sikerül ébren tartanunk, és nem tekintjük történetileg eleve elkoptatott kérdésnek. Európa egységes fizetőeszköze, az euró nem elegendő ahhoz, hogy Európának jövője legyen. Európának szellemi és lelki értelemben is szüksége van közös és irányt mutató valutára, amely a keresztény hit”.

A bíboros az egyenlőség és az emberi méltóság vonatkozásaiban Wolfhart Pannenberg evangélikus teológust idézte, aki szerint az emberi méltóság fogalma nem szakítható ki minden további nélkül a nyugati keresztény hagyomány érvrendszerének összefüggéseiből.

A keresztény értékeknek a szekularizált Európában való érvényre jutása kapcsán a keresztények elsődleges feladata az ökumenikus összefogás.

A konferencián bevezetőt mondott Prőhle Gergely, a HOA és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. További előadók voltak: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter; Jan Peter Balkenende, Hollandia korábbi miniszterelnöke és Matthieu Rougé nanterre-i püspök.

Az eseményről szóló részletes beszámolót ITT olvashatják.

Forrás: Galambos Ádám/Evangelikus.hu

Fotó: Magyari Márton

Magyar Kurír