„Terroristák egy csoportja, egy kicsi, de veszélyes csoport Európára támadt. Az a céljuk, hogy megosszák Európát, megerősítsék a szélsőjobboldali és populista erőket, azokat, amelyek megosztást szítanak, eltávolítva Európát azoktól az értékektől, amelyek az alapját képezik” – kommentálta telefonon a SIR hírügynökség kérdéseire válaszolva Hollerich bíboros azokat a terrorcselekményeket, amelyek megsebezték Európát: Samuel Paty történelemtanár lefejezésétől kezdve a nizzai bazilikában vért ontó fiatal szélsőséges muszlimon át a bécsi merényletsorozatig.
– Bíboros úr, miért irányul ilyen nagy harag Európára?
– Mert Európa megmutatja a világnak, hogy a fanatizmus értelmetlen. Mert Európa egy olyan földrész, ahol egymástól nagyon különböző népek együtt tudnak élni, egyességre tudnak jutni a közös értékek mentén. Mert dolgoztunk azon, hogy az Európai Unióban legyen uniós állampolgárság, megalkottuk ezt, legyőzve a nemzetek között fennálló falakat, amelyek megosztották a népeket. Ezentúl Európában sok muszlim és más hitvallású ember él, és bebizonyítottuk, hogy lehetséges a jó együttélés. Vannak persze olyan csoportok, például a francia nagyvárosok külvárosaiban, ahol az emberek nem tudtak integrálódni, de általában véve
Európa a sikeres együttélés példája, és ez nem tetszik a terroristáknak. Nem tudják elviselni, hogy lehetséges ez a közös értékeken alapuló terv, és ezért támadnak.
– Az újságok címlapján és a közösségi médiában már jelentek meg olyan hangok, amelyek a bevándorlást és az iszlámot hibáztatják.
– Ez nem igaz. Sok példával tudom bizonyítani. A nizzai merénylet után a luxemburgi muszlimok uniója azonnal levélben fordult hozzám. El akarták mondani nekem, mint országunk katolikus egyháza vezetőjének, mennyire elborzasztja őket ez a barbár tett. A bordeaux-i imám is világosan megmondta, hogy a nizzai merénylet láttán Mohamed szégyenkezne. Emlékeztetett arra is, hogy Mohamedet számos kritika érte életében, de ő soha nem vette komolyan ezeket és soha nem haragudott meg miattuk.
– Ezzel kapcsolatban sokan mondják, hogy egy vallás vagy a muszlim világ képviselői elleni sértő karikatúrák nem segítik a terrorizmus legyőzését. Mit gondol erről?
– Azt gondolom, hogy a szabadság nem lehet abszolút. Azt gondolom, hogy a szólásszabadságnak szem előtt kell tartania azt is, mit gondolnak, mit éreznek mások, különös tekintettel a vallási érzésre. És azt hiszem, ennek kapcsán jó újra kézbe venni Ferenc pápa Mindnyájan testvérek kezdetű enciklikáját, mert megmutatja, Franciaországnak is, hogy
a szabadságot csak a testvériséggel együtt szabad gyakorolni, különben nincs egyenlőség.
– Van kapcsolat a terrorizmus és a világjárvány között?
– Azt hiszem, a terroristák kihasználhatták ezt az időszakot, a törékeny helyzetet, amelyben élünk. Európában az emberek szoronganak. Bezárkóznak a házaikba. Félnek. Nincsenek jól. A betegség folyamatosan terjed. A halál beköszönt a családokhoz. Tudjuk, hogy a szorongás agresszióvá változhat.
De éppen ez az, amit a terroristák akarnak. Azt akarják, hogy az európai társadalom megosztott legyen.
– Milyen választ adjon hát Európa a fundamentalizmus barbárságára?
– Mindenekelőtt egységes választ, amelyben az Európai Unió minden országának hangja benne van, minden keresztényé, ateistáé, agnosztikusé, muszlimé, zsidóé. Mindannyiunknak együtt kell nemet mondanunk. Határozottan ki kell jelentenünk: nem engedjük, hogy a gyűlölet és az erőszak legyőzzön minket. Ellenkezőleg, meg akarjuk élni azokat az értékeket, amelyek lehetővé tették, hogy Európa terve megvalósuljon.
Meg akarjuk élni azt a testvériséget, amelyről Ferenc pápa beszélt. Nem engedjük legyőzni magunkat ebben.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás és fotó: Agensir
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria