II. János Pál, a pápa, aki meghatározza hitünket – Gájer László videoblog-üzenete (8. rész)

Nézőpont – 2020. május 18., hétfő | 20:15

Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára szerkesztőségünk megkeresésére személyes hangvételű videobloggal szólítja meg a híveket a járvány idején: olyan kérdésekről elmélkedik, amelyek ebben a nehéz időben reményt adnak, segítenek befelé tekinteni, ugyanakkor kitekinteni a bezártságunkból.

Gájer László ezúttal személyes emlékeit, gondolatait osztja meg Szent II. János Pál pápáról, aki véleménye szerint alapvetően határozza meg mindannyiunk hitét. Elmeséli, hogy amikor a Szent István-bazilikában volt káplán, kialakítottak a pápa tiszteletére egy kápolnát a plébánia alagsorában misézőhelynek zarándokcsoportok számára. Egy a budapesti pápalátogatásról készült 1991-es fotó lett a kápolna oltárképe – elmosódott kép, mintha a túlvilágról nézne át. A Római triptichon című verseskötetéből írtak fel sorokat üveglapokra, ez borítja az oldalfalakat – a pápa mintha fizikailag ott lenne, és mégis máshol… mint ahogy akarva akaratlanul jelen van a hitünkben a személye.

Filozófusként olyan nagy eszmerendszerek képviselője volt, mint a perszonalizmus, amelyben az emberi személy áll a filozófiai gondolkodás középpontjában. Teológiává és életté vált számára ez a filozófiai irányzat. Azt is jelenti, hogy a másik tükrében válok önmagammá, és ez igaz ember és ember, ember és Isten kapcsolatára is. Ez a gondolat megjelent az életében:

sok ember tapasztalata, hogy Szent II. János Pál olyan volt, mintha csak hozzá beszélne, csak számára lenne jelen. A szegények, a kicsinyek felé is így fordult.

A párbeszéd embere volt. Gyermekként megismerkedett egy zsidó fiúval, akit pápaként felkeresett, a katolikusok és zsidók közti együttműködés eszköze lett. Minden más felekezettel, vallással való párbeszéd is hitelesen jelent meg az életében:

felismerte, hogy a másként gondolkodó is lehet igaz ember.

A szent pápa az imádság embere volt. A częstochowai szentélyben ott van az arany rózsa a kegykép mellett, amit ő helyezett el, és ott van a merénylet során viselt véres ruhadarabja. Felismerte Szent Fausztina mély hitét, és

feltárta a világ számára az isteni irgalmasság üzenetét.

Titkára elmesélte, hogy mindig feljegyezte az imaszándékokat, amelyeket rábíztak; őrizte őket a kápolnában, imádságában hordozta, nem felejtette el őket.

Kérjük közbenjárását, hogy a másikat tisztelni és szeretni tudjuk, és ehhez leginkább az imából tudjunk erőt meríteni.

A nyolcadik videót jelen írással egy időben közreadjuk. A videók heti rendszerességgel, hétfőn este lesznek elérhetők a Magyar Kurír YouTube-csatornáján.

Fotó: Merényi Zita 

Magyar Kurír
(tzs)

Kapcsolódó fotógaléria