Isten szívünkbe áradó szeretete – Írások a teremtés hetében (VI. rész)

Nézőpont – 2020. október 4., vasárnap | 13:00

A teremtés hetét 2020-ban szeptember 27. és október 4. között ünnepeljük. A hét során a Pécsi Egyházmegye honlapján hat napon át cikksorozat jelenik meg a Teremtő bizonytalanság ökumenikus kiadvány nyomán. Az idei téma mottója és alapigéje: „A remény nem csal meg” (Róm 5,5a). Zlinszky János írását olvashatják.

„De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység. A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.« (Róm 5,3–5)

Öt évvel ezelőtt jelent meg Ferenc pápa Áldott légy (Laudato si’) kezdetű enciklikája, mely a keresztény társadalmi tanítás egészébe ágyazva nagy erővel szólt „a szegények és a Föld kiáltásáról”, vagyis a társadalmi és a környezeti egyensúlytalanságok és igazságtalanságok megoldásának elodázhatatlan szükségességéről. A teremtés heti füzet ökumenikus szerzői csoportja az egyes részekhez elhelyezett pápai idézetekkel hívja fel a figyelmet az enciklikára, mely immáron öt éve hív bennünket gondolkodásra közös otthonunk gondozásáról. Ezt a meghívást tolmácsolva kívánjuk közösségeinknek a cselekvés és változtatás lelkületét és Isten áldását.

*

„Carl Larsson festményei és albumai révén ez a ház lett az egyik leghíresebb, legismertebb művészotthon a világon. Larsson minden ábrázolása visszatükrözi azt a szeretetet, amellyel családjához, modelljeihez viszonyult. Szinte tapintható a szeretet a képein, ennek a szeretetnek az illata valahogy a forró kakaóhoz és cserépkályhák melegéhez hasonló, valami olyan, mely iránt mindannyian nosztalgiát érzünk, akik valaha – ha csak egyszer is – megéltük a családi idillt. Larsson művészete erről vall: élni a vidéki lét szerény viszonyai között, szeretve a földet, szeretve az év körforgását és a kerti növények illatából ihletet meríteni, örömdalra fakadni, és visszatalálni az elveszett egységhez. Dietrich Bonhoeffer beszél arról, hogy létezik az újra megtalált egység világa. Szerinte Jézus nem a jó és rossz közötti különbségtétel ügyes alkalmazóivá akar tenni bennünket, hanem az újra megtalált egység világába hívott meg minket.” (Teremtés Hete 2020 kiadvány – A teremtő bizonytalanság – 6. nap – Isten szeretete - részlet – Réz-Nagy Zoltán)

„Az, hogy bele vagytok gyökerezve a lakónegyedekbe, foglalkozásokba és közösségekbe, az, hogy meglátjátok mások arcában önmagatokat, nap mint nap közvetlenül látjátok a nyomorúságokat – mert bizony vannak nyomorúságaink – és látjátok mindennapi hősiességüket, ez tesz képessé benneteket a szeretet parancsának gyakorlására. Nem elvekből vagy elméletekből indultok ki, hanem valódi, személyes találkozásokból. Senki sem szeret elveket vagy eszméket. Embereket szeretünk! Meg kell teremtenünk a találkozás kultúráját, mert sem a fogalmakat, sem az elveket nem lehet szeretni. Az elkötelezettség, az igazi elkötelezettség szeretetből fakad, az emberek, a gyermekek és öregek, a népek és közösségek, a szívünket betöltő nevek és arcok iránti szeretetből. Ezekből a bolygónk félreeső, elfeledett sarkaiban elvetett reménység-magvakból, a kirekesztettség sötétségében létükért küzdő gyengédség-palántákból nagy fák növekednek majd, és reménységgel teli erdők születnek, melyek oxigént adnak a világnak.” (Ferenc pápa beszéde a népi mozgalmak világtalálkozóján, 2015. július 9.)

„Isten, aki nagylelkű elköteleződésre hív minket, és arra, hogy mindent neki adjunk, eltölt minket a szükséges erővel és világossággal, hogy előre haladhassunk. E világ szívében továbbra is jelen van az élet Ura, aki nagyon szeret minket. Ő nem hagy el bennünket, nem hagy magunkra, mert végérvényesen eggyé vált földünkkel, és szeretete mindig segít, hogy új utakat találjunk. Áldott legyen!” (Ferenc pápa: Laudato si’ 245.)

A Teremtés hetének minden napján gondolkodjunk el az alábbi kérdéseken, és lehetőség szerint beszéljük is meg azokat! Az alábbi meditáció segíthet nekünk ebben.

VI. nap: Milyen szeretetből fakadó cselekedetünk volt a mai napon? Milyen hatással lehetnek ezek a teremtett világ különböző részeire? Tervezzünk meg három ilyen cselekedetet a következő hétre!

VI. NAP – ISTEN SZERETETE
ISTEN SZÍVÜNKBE ÁRADÓ SZERETETE

A szeretet alapja: jót akarok neked, azt akarom, hogy légy, hogy jó légy, hogy jól légy. Mert – valóban – jónak lenni jó! Mert csak jónak lenni jó; rossznak lenni nem jó, nemcsak következményeiben, hanem már állapotában sem. A szeretetből fakadó cselekedeteink, maga a „szeretés” folyamata erről az alapról indul és erre támaszkodik. A valódi szeretethez szükségünk van az okosság erényére, hogy a valósággal való szembenézés során dönthessünk szeretetünk „mozgásteréről”. És azután újra meg újra döntenünk kell teendőinkről, és el is kell végeznünk azokat, hogy cselekedeteink által nyilvánulhasson meg az Atya szeretete, amelynek mi, az ő hasonlatos képei, hordozói és eszközei vagyunk.

Gyarló szeretetünk, jóakaratunk Isten szeretetének homályos tükröződése. Ám Isten szeretete tökéletes és mindenható. Isten szeretete is jóakarat – de mindenhatóságánál fogva az ő akarata teremtő erejű. Amit ő akar, az lesz is; és ami van, létezik, fennmarad, az csakis az ő jóakarata jóvoltából létezhet és maradhat fenn folyamatosan. Így teremti a mindenséget az, Aki Van.

Ebből az éltető, fenntartó jóakaratból kaptunk mi, emberek, ez árad a szívünkbe mindenkor, ha be nem zárjuk Őelőtte. Mert hisz – Isten képmásaiként – szabadságunkban áll a szívünk felé áradó szeretetről dönteni. Akik befogadják, azoknak hatalmat ad, hogy Isten gyermekeivé legyenek. Akik befogadják Isten áradó jó akaratát, akik így maguk is jó akaratúakká válnak, azoknak békességük is lesz, evilágon túli békességük. Nem félnek és nem inognak meg reménységükben, hiszen amint a szeretet nem szűnik meg soha, a szeretet cselekedetei is örökké ragyognak. Nincs „sikertelen” szeretet…

Szerető Istenünk,
Égnek és Földnek és mindennek, ami benne van, Teremtője! Képedre teremtettél bennünket, szabadsággal és akarattal áldottál meg, és minden teremtményedet szeretetünkre bíztad. Nyisd meg értelmünket és érintsd meg szívünket, hogy teremtésed ajándékát befogadjuk! Segítsd tudatosítanunk magunkban, hogy közös otthonunkon osztozunk minden teremtményeddel, és a jelen és elkövetkező emberi nemzedékekkel.
Vigyél minket közelebb azokhoz, akik szükséget szenvednek ezekben az embert próbáló időkben, különösen a legszegényebbekhez, és azokhoz, akik leginkább magukra maradtak.
Félelmeinket és az elszigeteltség érzését alakítsd át bizalommá és reménnyé, hogy megtapasztalhassuk szívünk valódi megtérését.
Segíts, hogy a világjárvány következményeit találékony, cselekvő együttérzéssel gyógyítsuk!
Szent Lelked árassza szívünkbe szeretetét, hogy merjük vállalni mindazokat a változtatásokat, amik a közjó érdekében szükségesek.
Engedd meghallanunk a Földnek és szegényeinek segélykiáltását, és gyakorlati választ adni rá, tégy minket szereteted eszközeivé, hogy egy testvéri és fenntartható világ születhessék meg.
Mindezekért Krisztus, a mi Urunk által könyörgünk Hozzád! Ámen!

Forrás: Teremtésünnepe.hu/Pécsi Egyházmegye

Fotó: Pixabay.com, Maxpixels.net

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria