Karácsonyi matematika – Mikor ér véget karácsony ünnepének időszaka?

Nézőpont – 2020. január 9., csütörtök | 13:11

Járva a várost, üzletekbe betérve azt tapasztaljuk, hogy már halottak napja után megkezdődik a karácsonyi időszak, amely december 26-án ér véget. De valójában mikor kezdődik és ér véget az Egyházban az ünnepi időszak? December 24-étől, szentestétől január 6-ig, vízkeresztig tart?

A karácsonyi időszak december 24-én az éjféli misével kezdődik. Sok országban – jellemzően a mediterrán országokban (a Vatikánban is) éjszaka, a magyar kultúrterületen éjfélkor ünnepeljük a megtestesülés misztériumát. De ha egészen pontosak akarunk lenni, hozzá kell tennünk: december 24-e még nem a karácsonyhoz tartozik, az advent vége, régebben szigorú böjt volt e napon. Karácsony böjtjének nevezték karácsony vigíliáját, az éjféli mise előtt csak növényi eledel került az asztalra (még hal sem), mákos süteményeket, babot, lencsét, aszalt szilvát, diót, almát, hagymát, mézet fogyasztottak. Erre utal a mai katolikus karácsonyi menü: hal, édesség.

Azonban a liturgikus napok a nagy ünnepen „megnőnek”, és már az előző este beálltával megkezdődnek. Így kezdjük el a sötétség beálltával ünnepelni azt az éjszakát, amelyen megszületik Jézus. De az éjszaka első fele virrasztás, várakozás, és csak utána fényes-hangos ujjongás.

Az egyházi év karácsonyi időszaka több érdekességet is rejt magában. Ilyen például a Szent Család vasárnapjának ünnepe, amelyet időnként pénteken ülnek meg, illetve karácsony második vasárnapja, ami bizonyos években elmarad.

A Szent Család: Jézus, Mária és József ünnepét a misekönyv megfogalmazása szerint „vasárnap karácsony nyolcada alatt, vagy ha ilyen nincs, december 30-án” üljük (Misekönyv, 137. o.). A Szent Család vasárnapja december 26. és 31. közé eshet. Amennyiben ebben az időben nincs vasárnap (ilyenkor december 25-e vasárnapra esik), a Szent Család vasárnapja elnevezés nem állja meg a helyét, mert nem vasárnap, hanem december 30-án ünnepeljük (pénteken), ez történt 2016 decemberében is.

A másik számunkra fontos rendelkezést az Egyetemes szabályok a liturgikus évről és naptárról című fejezetben találhatjuk, ahol ez áll: „Január 2-a és 5-e közé eső vasárnap: a karácsony utáni második vasárnap.” (36. pont. In: Misekönyv, 79. o.) Van tehát olyan év, amikor karácsony nyolcadára nem esik vasárnap; a január 2-a és 5-e közötti idő rövidsége is feltételez olyan éveket, amikor ezeken a napokon nincs vasárnap, ilyen volt a 2018. év.

Karácsony második vasárnapja azokban az években van, amelyekben a január 2. és 5. közötti napok valamelyike vasárnapra esik (ilyenkor december 25-e szerda, csütörtök, péntek vagy szombat lesz).

Urunk megkeresztelkedésének ünnepe – mely a karácsonyi idő végét jelenti, és az évközi vasárnapok sorozatát megindítja – január 7-e és 13-a közé eshet, és a vízkereszt főünnepének január 6-ára való visszahelyezésével mindenképp vasárnap ünnepeljük.

Forrás: Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

(ki)

Kapcsolódó fotógaléria