Kereszttűzben – Főpásztorok, akik híveik védelméért küzdenek nap mint nap

A nigériai John Onaiyekan bíboros is elfogadta a meghívást a budapesti katolikus világtalálkozóra. Abuja első érseke felemelte a szavát az országa fejlődését gátló korrupció ellen és a társadalom szétszakítottsága miatt. Az egyházfő gyakran beszél a nyilvánosság előtt a nigériai helyzetről, és annak alapos megismerését kéri a döntéshozóktól. Egy alkalommal a következőket mondta: „Meg kellett értetni a békés időket élő országokkal, hogy nem csupán keresztény–iszlám vallásháborúról van szó, hanem arról, hogy az iszlám fanatikusok minden vallást az ellenségüknek tekintenek. Ellenben a hithű muzulmánok és a keresztények mindannyian a békére és az együttélésre törekednek.” John Onaiyekan bíboros küzd azért, hogy a kereszténységről és az iszlámról ne a szélsőségesség jusson az emberek eszébe. Hiszen akik bármely vallásra hivatkozva terrorcselekményeket hajtanak végre, azok semmit sem tudnak a hitről.

Közös nevezők

John Onaiyekan bíboros a világon élő valamennyi embert a békére és együttműködésre hívja egy nagyobb, mindenkit érintő kérdés megoldása érdekében:

„Akár muszlim vagy, akár buddhista, akár katolikus, nem tudsz máshol élni, csak a Földünkön. A klímaváltozás tipikus példája annak, mekkora szükség van arra, hogy a világon minden férfi és nő, fajtól és vallástól függetlenül, megfogja egymás kezét, hogy jobbá tegyük ezt a világot. Nemcsak a klímaváltozás dolgában, hanem az emberi kapcsolatok javításának érdekében is. Az emberiség a történelme során sok háborút látott, de eljutottunk arra a pontra, amikor módot kell találnunk a háborúk számának csökkentésére és – ha lehetséges – megszüntetésére, mert csak szenvedést okoznak.”

Abuja első érseke hidat épít a vallások, az etnikumok és a politikusok között. Mindemellett olyan ember, aki odafigyel a szegényekre és a rábízott plébániákra.

Előadását szeptember 17-én, 9.30-tól hallgathatjuk meg a Hungexpón.

Út Irak kiengesztelődése felé

A legnehezebb időszakban vette át a Káld Katolikus Egyház vezetését Louis Raphaël Sako bagdadi érsek. A szunnita szélsőséges erők cselekedetei miatt az egymilliós lélekszámú iraki katolikus közösség jelentős része, elsősorban a Moszulban és térségében élők, arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonukat.

„A fundamentalista iszlám mindent iszlamizálni akar. Ráadásul mindenütt jelen van a korrupció. Mondtam már korábban is, hogy azok, akik kegyesnek vagy vallásosnak tüntetik fel magukat, talán nem is hisznek. A hit csak jó ürügy számukra ahhoz, hogy megvalósítsák a terveiket, ezért beszélnek a vallásról.”

Helyzetelemző és segélykérő nyilatkozataiban Luis Raphaël Sako többször is felhívással fordult a világ felé annak érdekében, hogy az iraki közösség megmaradhasson. Ennek köszönhetően több európai ország – köztük Magyarország is – anyagi segítséget nyújtott nekik.

A bagdadi érsek a Káld Katolikus Egyház főpásztora, egy olyan autonóm keleti katolikus egyházé, amely elfogadja vezetőjének a mindenkori római pápát.

Sako érsek, káld katolikus pátriárka 2018-as kinevezése Iraknak és az ott élőknek szólt. A pátriárka arról számolt be, hogy muszlimok és keresztények egyaránt gratuláltak a kinevezéséhez. Úgy érzi, ez a gesztus támogatás az egyetemes Egyház és a Szentszék részéről: reménységre adott okot, hogy tovább tudjanak haladni Irak kiengesztelődése felé.

A bagdadi érsek tanúságtételét szeptember 15-én, 10.30-tól hallgathatjuk meg a Hungexpón.

Fegyverek és imák

2014 májusában első római katolikus vezetőként átlépte a diktatórikus Észak-Korea határát Jomszudzsong Andurea (Yeom Soo-jung Andrew) bíboros, Szöul érseke. Az egyházfő a határ északi oldalánál lévő Keszong Ipari Parkba látogatott, ahol dél-koreai katolikus munkások is dolgoznak. Misét is terveztek, de végül ez nem volt lehetséges. Látogatásával mégis történelmet írt a bíboros, aki azt reméli, hogy ezzel elősegítheti a két ország közötti párbeszédet.

„A Keszongi ipari komplexumban, ahol Északnak és Délnek együtt kell élnie, látogatásom során megmutatkozott a remény, hogy a két koreai ország felül tud kerekedni a múltbéli fájdalmán és szomorúságán. Hiszem, hogy a jóakaratú emberek őszinte szívű próbálkozásával békét teremthetünk a félszigeten" – nyilatkozta Jomszudzsong Andurea.

Észak-koreai látogatását három hónapon keresztül szervezték, de utazásának tényét biztonsági okokból csak egy nappal az indulás előtt hozták nyilvánosságra. 2014 tavasza különösen feszült időszak volt a két Korea életében. Kim Dzsongun észak-koreai vezető az előző évtől kivégzések egész sorát rendelte el.

Jomszudzsong Andurea bíboros hosszú ideje küzd a két ország közötti megbékélésért, valamint az északon tapasztalható vallásüldözés és ateista szemlélet ellen. Szöul érseke mártírok közvetlen leszármazottja, két ősét 1850-ben a katolikus hite miatt végezték ki.

Dél-Koreában virágkorát éli az Egyház, az elmúlt fél évszázadban a katolikusok száma félmillióról 5,3 millióra nőtt. Ennek hátterében az állhat, hogy a katonai diktatúrákkal szemben mindvégig kritikus és ellenzéki álláspontra helyezkedett.

A bíboros fakultációja szeptember 18-án, 14.30-kor kezdődik a Hungexpón. Az előadások regisztrációhoz kötöttek. Jelentkezni az iec2020.hu oldalon lehet.

Forrás és fotó: NEK Általános Titkársága

 Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. március 8-i számában jelent meg.