Kultúra piaci alapon? – Beszélgetés a Veszprém, Európa kulturális fővárosa projektről a KATTÁRS-on

A pódiumbeszélgetésen szóba került, milyen események kaptak támogatást az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) veszprémi programsorozatában, milyen elvek határozták meg ezek kiválasztását; de érintették azt is, mit értünk kultúrán, szabad-e csak piaci alapon dönteni arról, hogy milyen kulturális programoknak adunk teret.

Vörös Hajnalka elmondta: nagy felelősség volt kiválasztani a sok pályázat közül a nyerteseket. Elsősorban programpályázatokat támogattak; önkormányzatok, civil szervezetek mellett egyházi szervezetek indultak. Összefoglalóan elmondható, hogy a modern, újító jellegű művészeti kezdeményezéseket támogatták.

Itt vetette fel Vikman Pál, hogy el kell gondolkodnunk arról, mit értünk kultúrán. „Szoríthatók-e klasszikus művészeti tartalmú kezdeményezések háttérbe azért, mert nem felelnek meg egyfajta nemzetközi elvárásnak? Lesöpörhetünk-e ennek megfelelve kiforrott művészeti ágakat? Az EKF-en végre volt pénz arra, hogy ne csak piaci alapon csináljunk kultúrát. Ezzel azonban szembemegy, ha ugyanakkor elvárás a magas nézőszám” – mutatott rá az ellentmondásra Vikman Pál. További problémaként fogalmazta meg,

a szakralitás régen nem volt elválasztható a művészettől, a kettő egységben volt; ma legfeljebb a kettő kapcsolatáról beszélhetünk.

Ezért meg kell küzdenünk azért, hogy érvényt szerezzünk a mi művészet- és kultúraértelmezésünknek, miszerint a szakralitás annak szerves eleme.

Vörös Hajnalka is azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ki tudjuk alakítani az igényt, akkor hosszú távon megmaradnak a programok. Az embereknek látniuk kell, hogy a kultúra pénzbe kerül; az, hogy nem kell fizetni valamiért, nem jelenti azt, hogy ingyenes, hanem azt, hogy más fizet érte. Programok, melyek a helyi közösségek megerősítését célozzák, a belső erőforrások mozgósításával és támogatásával növelik a közösségek önbecsülését, formálják identitásukat.

Az EKF koncepciója, hogy már meglévő kulturális aktivitású helyeket erősítsenek a pályázati támogatással, hogy a támogatott program fennmaradjon. A fennmaradás záloga, ha igényt tudunk teremteni egy-egy rendezvényre – fogalmazott Vikman Pál.

A projektmenedzser sikeres kezdeményezésként mutatta be a bakonybéli zenei programot, melyben beavató előadásokkal készítik elő egy-egy, egyébként idegennek érezhető zenei világ megismertetését. Örvendetes, hogy Bakonybélben egyházzenei központ jöhetett létre. Reménykeltő, hogy megmarad, mert élénk zenei életet tudtak kialakítani. Ma már a közönség várja a programokat.

Hasonló sikerekről számolt be Loószné Dömötör Enikő, ismertetve a Veszprémi Főegyházmegye sikeres EKF-pályázatait. Minden programot hagyományteremtő céllal indítottak, és népszerűségük reménykeltő abból a szempontból, hogy később is fennmaradnak – mondta az irodavezető. Kiemelte a már sokat emlegetett Gizella-misét és -fanfárt. A nyertes művek kottáit a KATTÁRS alkalmából adták át az egyházmegyék képviselőinek.

Siker volt a 2023-ban megvalósult élő passió, száz önkéntes részvételével. Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki, hogy a Bódi Mária Magdolna születésnapja köré szervezett programokat összekapcsolták komolyzenei koncerttel, és a főegyházmegye hagyománya mellett a kultúra nyelvén is megszólították az embereket. Népszerű volt az Orgonák Éjszakája és az OrgonaPont rendezvénysorozat, melynek keretében közel húsz helyszínen adtak koncerteket egyházmegyeszerte. Különleges volt ezek közül a balatonfüredi koncert, ahol szabadtérre helyeztek ki orgonát. Nagy érdeklődést váltottak ki a hajózással egybekötött egyházművészeti találkozók: zenés hajókat indítottak a Balatonon, az egyik alkalommal a Virtuózok tehetségkutató műsorból ismert Boros Misi szereplésével.

Vörös Hajnalka bemutatta a VEB2023 EKF-projekt további néhány szakrális témájú kezdeményezését, így a „Csend-Hegyek útját”, a Via Calvariát, mely tizennégy kálváriát mutat be a régióban turisták és zarándokok számára. Ezzel igyekeznek bekapcsolni Magyarországot a nemzetközi zarándokút-hálózatba. Honlapot – viacalvaria.hu – hoztak létre, ami a folytatás alapja, ahonnan tájékozódni lehet. Különleges projekt a Szőlőhegyek szakrális öröksége a Nyugat-Balatonnál, öt település részvételével.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír