Mi a különbség a magány és a remeteség között? – Interjú Marian Waligóra pálos perjellel

– Boldog Özséb halálának 750. évfordulóján Magyarország, közöm van hozzád! jelmondattal jubileumi évet nyitottak a magyarországi pálosok. A pálos rend miért tartja fontosnak az összetartozás tudatát és az egymásért való felelősségvállalást?

– Boldog Özséb annak idején összegyűjtötte a pilisi remetéket. Kérdezzük meg: mi indította őt erre? Az ő esetében ez természetfeletti ihletés volt, Isten mutatta meg neki az utat, hogy közösségben kell élnie a remetékkel. Minden egyes remetében ott volt az Isten iránti szeretet és elköteleződés, mégis, Isten úgy látta jónak, hogy együtt dicsőítsék őt. Van valami a közösségben, ami Isten előtt kedvesebb, mint az egyéni buzgóság. Talán az, hogy maga Isten is Szentháromság, és mi az ő képére vagyunk alkotva. Az összetartozás tudatát nemcsak azért fontos erősíteni, mert oda kell figyelnünk egymásra, észrevennünk egymás szükségleteit, hanem azért is, mert az ember hivatása az, hogy közösségben éljen. Mi ebben Boldog Özséb példáját szeretnénk követni.

– A pálos rend két alapítója Remete Szent Pál és Boldog Özséb. Bár a mai világban rengeteg magányos ember van, többségük mégsem indul el a remeteség irányába. Mi a különbség a magány és a remeteség között?

– A magányt az ember általában nem maga választja, míg a remeteséget igen. A magányba, melyben ma sokan élnek, vagy elutasítás miatt kerül az ember, vagy önként menekül bele.

A magányban elhagyatottságot tapasztal, és nem boldog benne. A remeteségben az ember az élet teljességét élheti meg, és ott nincs egyedül. Éppen hogy Isten miatt megy oda, a szeretet viszi ki őt a remeteségbe.

A remete az emberek iránt is elkötelezett. A szíve érzékeny a világ bajaira. Ezt látjuk Remete Szent Pál életében is: amikor kilencven évnyi pusztai tartózkodás után meglátogatja őt Remete Szent Antal, Pál azt kérdezi tőle: épülnek-e még új városok, vannak-e még, akik eretnekséget szítanak, ki a császár? Ha fölfedezzük az Istennel való kapcsolatot, amely mindig elérhető számunkra, akkor véget érhet a magány. Persze nem mindenkinek hivatása a remeteség, nem egyformán találjuk meg benne a vigaszt, de azt hiszem, mindenkinek tartogat benne Isten vigaszt és meglepetést.

– Częstochowa Lengyelország nemzeti kegyhelye, egyben rengeteg magyar zarándok célpontja is. Mi Jasna Góra üzenete a magyar zarándokoknak?

– Jasna Góra a pálos rend jelenlegi központja. Amikor II. József az uralma alá tartozó területeken eltörölte a szerzetesrendeket, a pálos rend Jasna Górán élte túl ezeket a nehéz időket, majd innen indult újra a 20. században. A Jasna Góra-i Szűzanya kegyképe nemcsak a lengyeleket vonzza, hanem a magyarokat is. Sok magyarországi templomban őrzik a Szűzanya ottani kegyképének másolatát.

A Szűzanya anyaként várja a magyar zarándokokat is. Nemzeteink közös története mellett ő tartja egybe a magyarokat és a lengyeleket.

Fontos tudni, hogy Jasna Góra része az úgynevezett Mária-útnak, amelynek észak-déli vonala Jasna Góráról Međugorjébe vezet, kelet-nyugati vonala pedig Mariazell és Csíksomlyó között húzódik. Mindkét útvonal Magyarországon halad keresztül. Ennek a zarándokútnak egyes részei még nem teljesen aktívak, de például idén indulnak zarándokok Jasna Góráról Budapestre, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

– A győri Könnyező Szűzanya búcsújának szónokaként miben látja mai világunkban a Mária-tisztelet ajándékát?

– Isten nem férfi, nem nő, az ő szeretete teljes.

Viszont nekünk fontos, hogy az ő gyengéd szeretetét egy anya jelenítse meg számunkra, és Mária különösen is hordozza Istennek ezt a tulajdonságát.

Legtöbbünk emlékszik gyerekkorából, milyen jó hazaérkezni, ahol édesanyánk vár minket ebéddel, jó szóval. Az apostolok is Máriával együtt imádkoztak; ő Jézus mennybemenetele után házában fogadta őket. Amikor ránéztek, vele voltak, bizonyára Jézus vonásait is látták az arcán. A mai embernek, aki gyakran nagyon magányos, a Szűzanyának mint anyának személye sokat jelenthet hite megújulásában. Ő ugyanis elvezet Jézushoz. Nem véletlen, hogy manapság sokan indulnak el zarándokhelyekre, Mária-kegyhelyekre, hogy ott testileg-lelkileg megújuljanak és gyógyulást nyerjenek.

Forrás: Jakab Gábor/Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás, Németh Péter

Magyar Kurír