A karácsonyt megelőző böjt áldásos időszak, mely előre bearanyozza gyönyörű ünnepünket. Minél komolyabban vesszük a böjtöt, annál szebb lesz az ünnepünk. Rajtunk is múlik tehát, hogy az Isten Fia földre érkezésekor a mi életünkben is megszületik-e Krisztus.
Karácsonyra készülünk, Jézus Krisztus test szerinti születésére. Az Istengyermek megjelenik a világban, ami az első századokban szoros összefüggésben volt az epifánia (vízkereszt) ünnepével, olyannyira, hogy ugyanazon a napon ünnepelték a két eseményt.
A december 25-i dátum meghatározása érdekes módon Nyugaton történt, amit a keresztény Kelet átvett, de csak a 4. század végén, az 5. század elején, Palesztina pedig véglegesen csak a 6. században fogadta el. Szétvált a két nagy ünnep, s idővel az emberek szívében a karácsony lett a kedvesebb; vízkereszt ünnepe pedig háttérbe szorult.
A Görögkatolikus Egyházban a karácsonyt megelőző negyvennapos készületi időszakot nehéz a szó szoros értelmében böjti időszaknak nevezni, hiszen jelen előírások szerint csupán a pénteki napokon szükséges húsmentesen étkezni. Aki ennél többet szeretne megvalósítani, böjtöljön a negyvennapos időszak minden hétköznapján, esetleg minden napján. Ez lehet a húsról és/vagy más kedves ételről, italról való lemondás is. A latin egyházban ezzel kapcsolatban emelik ki a jó cselekedetek szükségességét is.
A lemondás küzdelmei mellett nem feledkezhetünk meg az imádságról sem. Aki teheti, menjen el gyakrabban templomba, énekelje a karácsonyi katavásziát (kánon) vagy egyéb szép himnuszokat. Aki nem tud könnyen kiszakadni rohanó világunk mókuskerekéből, az vegyen erőt magán a munkahelyén, és elcsendesedve mondjon néhány imát, vagy hazatérve figyeljen oda még inkább szeretteire az egyéni vagy közös imádságban, családi együttlétekben. A felkészülési időszakban jó, ha van valamilyen lelki olvasmányunk.
A Görögkatolikus Egyház a technika vívmányait is igénybe véve igyekszik a böjti időszakok mindennapjait rövid és tartalmas lelki gondolatokkal gazdagítani. A nagyböjtben napindító gondolatok olvashatók a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján és közösségi oldalán.
A teljes írás ITT olvasható.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria