Piero Marini érsek: A NEK az egész világnak üzenet

A Kossuth rádióban, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) meghívott előadóit megszólaltató interjúsorozatban január 31-én a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága elnökével készült beszélgetés hangzott el.

Piero Marini a lombardiai Valverde szülötteként nyaranta visszatér abba a faluba, ahol gyermekkorát töltötte. Az egykor hatszáz lakosú településen ma már száz alá csökkent a lélekszám. „Igyekszem minden évben elmenni ebbe a faluba, hogy néhány napot töltsek ott, azért is, hogy egy kicsit fiatalabbnak érezzem magam” – mondta el az interjúban.

Egész gyermekkorát meghatározta az őt körülölelő csodálatos természeti környezet. „Szabadon engedtek minket a szüleink. Senki nem vitt el minket az iskolába, mert nem volt semmi veszély, és aztán egész nap szabadon kint lehettünk a természetben, a zöldben, a mezőkön és az erdőkben. Szabad életet élhettünk, szoros közelségben a természettel” – idézte fel az érsek.

1973-ban Krakkóban találkozott először Karol Wojtyłával, aki akkor még bíboros volt. „Akkoriban senki nem gondolta volna, hogy lengyel lesz a pápa. Mondjuk úgy, hogy ez a Szentlélek tréfája volt az Egyház felé” – emlékezett vissza. Később, miután II. János Pál pápaként az Egyház feje lett, Marini érsek évtizedeken keresztül a közvetlen közelében dolgozott. 74 külföldi utat tett meg II. János Pál pápával, és hatot XVI. Benedekkel. „Nagyon hamar kölcsönös bizalom alakult ki köztem és a pápa között. (...) kölcsönös, mert a pápa is megbízott bennem. Bármit mondtam neki, ő elfogadta. Rájött, hogy hallgathat rám. Soha nem volt közöttünk súrlódás. Nagylelkűen mindig jóváhagyta, amit javasoltam. Annál is inkább, mert ő nagyon érzékeny volt az inkulturációra, főleg amikor Afrikában, Ázsiában, vagy Latin-Amerikában voltunk. Amikor látta a híveket, akik a saját kultúrájuk, a saját szokásaik szerint vettek részt az istentiszteleteken, nagyon boldog volt.”

Ceremóniamesterként Marini érsek különleges feladatot kapott. „Amikor külföldre mentünk, az utazások alatt adaptálni kellett a liturgiát: erre nagyon figyelt a pápa. Meg kellett találni az egyensúlyt. Fontos volt a római szellemiség, és az is, hogy ezeket a helyi változatokat beengedjük. Ezek segíthetik ugyanis a népeket abban, hogy a saját kultúrájuk szerint vegyenek részt a szentmisén. Ez volt igazán nehéz a munkámban. Ugyanakkor nagy örömet is szerzett – nemcsak nekem, hanem a pápának is.”

„Magyarország jelenleg Európa szíve.

Remélem, hogy a kongresszus is segít majd abban, hogy túllendüljünk ezen a járványon. A megújulás jelképe lehet nemcsak Magyarország, de az egész világ számára”

– fogalmazott Piero Marini, aki bízik benne, hogy szeptemberben Budapestre utazhat. „A kongresszust az újjászületés jeleként is meg kell tartani” – emelte ki a rádióinterjúban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke.

A teljes beszélgetés meghallgatható ITT.

Forrás: iec2020.hu; Kossuth Rádió

Fotó: NEK Titkárság

Magyar Kurír