Sohasem „paposkodni” akart, hanem szolgálni – Beszélgetés az aranymisés Fodor Andrással

Az ötven éve pappá szentelt Fodor András a jubileum kapcsán azt mondta: sohasem „paposkodni” akart, hanem szolgálni. Arra a kérdésre, hogy miért választotta annak idején a papi hivatást, az ünnepelt elmondta, szent életű nagymamája és édesanyja voltak rá nagy hatással.

A nagymama a röszkei tanyák Kalkuttai Teréz anyája volt. Betegeket látogatott, a gyermekágyas édesanyáknak tyúkhúslevest vitt, vezette, szervezte a különböző kilencedeket, abban az időben ezek voltak a tanyai élet fénypontjai. Nem volt tévé, elvétve lehetett találni egy-egy rádiót a környékükön. Főleg a téli estéken az emberek szívesen jöttek össze közös imára, éneklésre.

A nagymama minden reggel ment a szentmisére, és 3-4 éves korától kezdve András atya is vele tartott. Akkor még rács előtt térdelve járultak az emberek szentáldozáshoz. Ő is mindig odatérdelt a nagyanyja mellé, de nem kapott szentostyát. Emlékei szerint valamikor egy ilyen alkalommal ötlött fel benne, hogy ha pap lenne, megáldoztatná a gyermekeket is.

„Nem én választottam ezt a hivatást, hanem Isten hívott meg, ő választott engem. Még ötéves sem voltam, elkezdtem ministrálni. Még nem jártam iskolába, amikor elsőáldozó lehettem. Bátyáim a tanyai iskolába jártak, ahol egy tanító négy osztállyal foglalkozott egyszerre. Engem már azért írattak be a falubeli iskolába, hogy továbbtanulhassak. Bár az otthoni tanulásra nem volt idő, mert gyermekként is dolgozni kellett, mégis az iskolai órákon többet tudtam tanulni, mint a tanyai iskolákban.

Felső tagozatos koromban már sokat »piszkált« az egyik tanárom a hitem és templomba járásom miatt. Ekkor kezdett tudatosulni bennem, hogy magamnak is komolyabban megfogalmazzam, miért szeretnék pap lenni. Ez a tanárom azt mondta, hogy a mai embereknek már nincs szükségük a papokra: tanuljak orvosnak, vagy valami más hasznos feladatra készüljek. Ezek után is csak arra jutottam, hogy papként többet tudok segíteni, mint orvosként. Az orvos csak a testet gyógyítja, a pap pedig a lelket is tudja erősíteni, gyógyítani Isten kegyelmével” – fogalmazott András atya.

A teljes interjút ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír