Székely János: Égetően aktuális feladat ma az iszlámmal való párbeszéd

– A keresztény–zsidó párbeszédnek hazánkban is vannak szervezetei, amelyek kapcsolódnak a nemzetközi szövetségekhez. A Keresztény–Zsidó Tanács idehaza a rendszerváltozás után Paskai bíboros kezdeményezésére jött létre, ám nemzetközi színtéren már a második világháború óta létezik. Paskai bíboros maga is zsidó gyökerekkel rendelkezett. A tanács széles alapokon nyugszik, magas szintű reprezentációt jelent delegált egyházi vezetőkkel. Emellett alulról jövő kezdeményezés nyomán, Szécsi Józsefnek köszönhetően jött létre a Keresztény–Zsidó Társaság, amely konferenciákat szervez a két vallás értékei mentén. Néhány éve az ökumenikus imahét utolsó napján Budapesten a terézvárosi templomban keresztény–zsidó közös imádság zajlik. A város ezen részén igen sok keresztlevelet adtak ki az atyák, hogy mentsék az üldözött zsidókat. Az „Élet menete” programokban is részt veszünk, természetesen nagyon fontos lenne építeni ezt a kapcsolatot. Európa szellemi gyökere a keresztény–zsidó vallásban nyugszik, a tízparancsolat talaján. Ebből született a teljes nyugati jogrendszer (amely a személy méltóságára épül), a demokratikus államberendezkedés, a szociális háló, a gondolkodásmódunkat is a bibliai elvek határozzák meg. Amikor ez a gondolkodásmód meggyengült Európában, minden alkalommal szörnyű embertelenségbe zuhant a kontinens. A nácizmus és a kommunizmus egyként vallásgyűlölő volt, s taszította mélyre az emberi méltóságot és kultúrát. Az Európát (s ezen keresztül az egész emberiség életét) megtermékenyítő forrást, kincset együtt őrzi a zsidóság és a kereszténység. Az ortodox rabbik 2015-ben kiadott nyilatkozata szerint szövetségesek vagyunk ebben a kérdésben.

– Ha kiterjesztjük a vallási párbeszédet a világ más vallásaira, van-e esély arra, hogy a vallási vezetők, teológusok, vallásfilozófusok támogatólag, békítőleg tudnak hatni a politikaivá váló vallási, nemzeti feszültségekre?

– A Katolikus Egyház sok vallással folytat párbeszédet, ezek közül a legfontosabb a zsidóság. A Biblia, a belőle fakadó mentalitás a teljes kultúránkban termékenyítőleg van jelen, annyira emberhez illő. Nyilvánvalóan az egyik legnagyobb, égetően aktuális feladat ma az iszlámmal való párbeszéd. Az iszlám ugyanúgy az egyetlen, személyes, teremtő Istenre alapozó vallás, Ábrahám (Ibrahim) személye kulcsfontosságú az iszlám hagyomány és identitás számára is. A Katolikus Egyház legfőbb törekvése, hogy segítse az iszlám vezetőit annak a bátor kimondására, hogy a hiteles vallásnak az erőszakhoz, a terrorizmushoz semmi köze nem lehet. Szerencsére egyre több iszlám vezető ki tudja, s ki is akarja mondani ezt. A Katolikus Egyház szándéka, hogy az iszlám humánus és az emberi jogokat tiszteletben tartó arcát erősítse. Felszínre hozza a jobbik felét ennek a nagyon sokféle nézetet tömörítő vallásnak.

– Ez Európa létét érinti, ha belegondolunk, milyen sok iszlám vallású ember él benne. A vallási vezetők felelőssége nem csekély, mivel a nemzetállamok közeledési potenciálja időről időre változik...

– Európa jövőjét nem látjuk. Én azt gondolom, az általunk most élvezett, szép és élhető világ megmaradása az értékes és igaz dolgok megmaradásától függ. A szép és igaz dolgok mellé – amilyenek a tudomány, a klasszikus művészetek, a kereszténység – nem kell hadsereg, hogy megvédje őket. Ezek az értékek fenn fognak maradni, mint az emberiség legnagyobb kincsei. Ám hogy Európában hogyan maradnak meg, az rajtunk múlik. Bízom benne, hogy egyre több iszlám hitű ember lesz, aki befogadja az evangéliumot, én nagy vallási ébredést látok a Közel-Keleten. És bízom abban, hogy az európai kereszténység is újra magára talál, megerősödik, ha lesznek újra sugárzó keresztény családjaink, szerzeteseink, papjaink, fiataljaink.

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye/Zaol.hu

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír