Szentmise-kommentár: Népet gyűjtesz magad köré…

Nézőpont – 2020. szeptember 6., vasárnap | 12:00

Fehérváry Jákó OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Az Úr imájának egyik avatott kommentátora, Gerhard Lohfink értelmezése szerint a Jézus által ránk bízott imádság első kérése,  amely úgy hangzik: „szenteltessék meg a te neved”,valójában azt jelenti:gyűjtsd egybe a te népedet. Jézus az általa kiválasztott tizenkét tanítványra úgy tekint, mint majd az idők végezetén az Atya által egyetlen nagy családba összegyűjtött emberiség zsengéjére. Velük kezdődnek a végidők, Isten országának beteljesedése.

Az Eucharisztia ünneplésére egybegyűlő első keresztény nemzedékek tehát méltán látták saját gyülekezeteikben Malakiás próféciáinak beteljesülését: „De napkeltétől napnyugtáig nagy az én nevem a népek között. Jó illatú áldozatot mutatnak be mindenütt, tiszta ételáldozatot a nevemnek. Mert nagy az én nevem a népek között – mondja a Seregek Ura.” (Mal 1,11). Isten egybegyűjti szétszóródott népét, így mutatja meg már itt és most nevének szentségét, hatalmát és szeretetét. Az Eucharisztiát ünneplő Egyház prófétai jele, eszköze és megvalósulása ennek a nagy idők végén történő egybegyűjtésnek.

Malakiásnak ez a próféciája megjelenik az Egyház mai ünneplésében, a harmadik eucharisztikus imának a Szent vagy éneklését követő imádságában: „Valóban szent vagy, Istenünk, és méltán dicsőít téged alkotásod, az egész teremtett világ, mert Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus által, a Szentlélek erejével éltetsz és megszentelsz mindent, és népet gyűjtesz magad köré szüntelen, hogy napkelettől napnyugatig tiszta áldozatot mutasson be neked.” Ez a szöveg az ősi alexandriai hagyományból származik, a benne lévő Malakiás-idézet már ennek az imának egy III. századi töredékében is ott van.

Amikor elhatározzuk, hogy elindulunk a szentmisére, ne gondoljuk, hogy ez pusztán a mi akaratunk, döntésünk. Az, ahogyan felkészülünk, ünneplőt öltünk, kilépünk otthonaink kapuján, hogy sok helyről elindulva, s végül egy helyen összegyűlve hálaáldozatot mutassunk be: ez Isten végidőbeli, itt és most végbemenő nagy tettének egy piciny, de fontos töredéke. Ezekből áll össze az Eucharisztia kenyere, ahogyan egy nagyon ősi keresztény szöveg, a Didakhé fogalmaz: „Ahogyan e kenyértöredékek szét voltak szóródva a hegyeken és eggyé váltak összegyűjtve, úgy gyűljön össze egyházad Királyságodban a föld határairól!”

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria