Teremtésvédelmi műhely indult a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumban

Nézőpont – 2021. január 15., péntek | 10:33

Szeptemberben új szakmai műhely indult a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumban (Szokeresz), Teremtésvédelem elnevezéssel. A kollégium honlapján a műhely vezetőjével, Prazsák-Hajnal Krisztinával készített interjút tettek közzé.

Úgy tekintsünk a természetre mint mindenkit befogadó otthonunkra – Ferenc pápa tavaly december 15-én saját felelősségünk felfedezésének fontosságát hangsúlyozta teremtett világunk megőrzése érdekében. Vajon mit tehetnek a Szokeresz kollégistái annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb tisztelettel bánjanak a természettel? Ez a kérdés régóta foglalkoztatta őket, ezért új szakmai műhelyt indítottak.

– Mit jelent az, hogy teremtésvédelem?

– A teremtésvédelem kifejezés napjainkban egyre ismertebbé válik a keresztény emberek körében. A szót az 1990-es évek óta használják, először szélesebb körben talán Bolyki János református teológiaprofesszor említette, amikor 1999-ben ezzel a címmel adott ki könyvet: Teremtésvédelem – Ökológiai kríziseink teológiai megközelítése. Az ökológia és a teológia kapcsolatára Ferenc pápa hívja fel egyre gyakrabban a figyelmünket – felszólítva a keresztény világot, hogy próbálja magát újradefiniálni a teremtett világban.

– Hogyan függ össze a környezetvédelem és a teremtésvédelem?

– A teremtésvédelem több mint a környezet- vagy természetvédelem, hiszen a globális és lokális ökológiai problémákat, feladatokat az ember teremtett voltának valóságába helyezi. Alapja a Biblia teremtéstörténeteiben olvasható: Isten megteremti a világot, majd benne az embert. Az embernek a világhoz való viszonyát évszázadok óta az (egyébként pontatlanul fordított) „uralkodj rajta” felszólítás határozza meg; mára viszont egyre inkább előtérbe kerül a második teremtéstörténetben olvasható (és az elsőben pontatlanul fordított, eredetileg gazdag jelentéstartalmú héber) „gondozza” kifejezés. Ennek hatására egy új viszony van kialakulóban ember és környezete között: a felelősség vállalása abból kifolyólag, hogy ezért bízatott ránk minden a teremtett világban; hogy számot kell majd adnunk arról is, milyen gazdái voltunk Földünknek.

– Miért fontos, hogy erről tanuljanak a fiatalok? Mi lehet egy ilyen szakmai műhely célja?

– Elengedhetetlen feladatunk szembesülni igényeinkkel, szükségleteinkkel, értékrendünkkel. Éppen ezért munkánkat ezzel kezdtük; majd az összegyűjtött reflexióinkat összevetettük a négy sarkalatos erénnyel, különösen a mértékletességgel. A fogalmak tisztázása szintén elengedhetetlen: megismerkedtünk a globalizáció, a fogyasztói társadalom jelenségeivel, a neoliberális gazdaságpolitikával, illetve az alternatív közgazdasági modellekkel.

Mivel a laikusok többsége egyedül a népességrobbanást teszi felelőssé globális problémáinkért, a műhely keretein belül feltettük a kérdést: valóban a népességrobbanás okozza a gondot? Különös figyelmet fordítottunk a fejlett, gazdag világ felelősségére abban, hogy a szegények szegények maradnak; illetve arra, hogy mennyire etikus elvárnunk másoktól a gyermekvállalási kedvük elnyomását, miközben mi nem akarunk alább adni fogyasztási igényeinkből.

A műhelymunka fontos feladata összegyűjteni, megfogalmazni és megvizsgálni a globális környezeti problémákat: a légkör melegedését, a környezetszennyezést, a hulladékkezelést, az energiaforrásokat és az azokkal való gazdálkodást. A globális megoldási kísérletek (egyezmények, törvények) megismerése után pedig kereshetjük a saját megoldásainkat (ha úgy tetszik, túlélőkalauzunkat): mit tehetek én a krízis enyhítéséért?

A műhely célja tehát az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a teremtésvédelem alapvető területeivel, és tevékenyen be tudjanak kapcsolódni a teremtett világ megőrzésébe. Tudjanak válaszolni a környezetükben élők kérdéseire, tudják érvekkel alátámasztani gondolataikat.

– Milyen a visszajelzés a hallgatóktól?

– A hallgatók, akik ezt a műhelymunkát választották, aktívan, érdeklődéssel kapcsolódnak be a munkába. A témákhoz kapcsolódó filmek, elméleti anyagok és feladatok segítik őket abban, hogy körvonalazzák saját álláspontjukat, illetve kialakítsák azokat a gyakorlatokat, melyeket be tudnak építeni mindennapjaikba, hogy ezáltal cselekvő részesei lehessenek a teremtett világ védelmének.

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumban a kezdetektől fogva jelen vannak a szakmai műhelyek. Az évek során a hallgatók kommunikációs, identitáskutató, cigány nyelvi és kulturális, társadalompolitikai, valamint civil műhelyen is részt vehettek.

Szöveg: Dobroka Aleksandra

Forrás és fotó: szkrsz.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria