(Statio: ad S. Crucem in Jerusalem)
A szenvedés ereklyéit őrző bazilikában tartózkodik az Egyház, a kereszthódolatnál pedig Királynak mondja a szenvedő Urat, megérinti Őt, térdet hajt előtte, ugyanabban a formában, ahogy kínzói, csúfolói egykoron, de egészen más tartalommal: hódolattal, imádással, nem sebet ütve rajta, hanem sebeiből merítve gyógyulást. Az Új Római Misekönyv szerint a kereszthódolatnál a pap levetheti papságának jeleit: miseruháját, stóláját, sőt cipőjét is, hogy megoldott saruval mutasson rá a kereszt égő csipkebokrában jelen lévő, egyetlen és örök FŐPAPra, aki az utolsó vacsorán a lábmosással ugyanígy előre jelezte, miként mos majd tisztára bennünket Legszentebb Vére által.
Fotó: Vatican.va
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria