Útravaló – 2019. május 4.

Az élet hozta zavarok, mint például a születő Egyházban keletkezett feszültség a zsidókból és pogányokból lett hívek között, nem vezethetett szakadáshoz, hanem a Szentírásban ránk hagyott apostoli szolgálat új rendjének, a diakonátusnak a létrejöttével megoldódott. Voltak idők, amikor a diakónusok a mainál lényegesen több feladatot láttak el az Egyházban, máskor pedig kevesebb szerepet játszottak Isten országának építésében. Ma ismét több teendő hárul rájuk. A diakónusok nem tudják ellátni az apostolok Krisztus adta küldetését, de bizonyos szempontból pótolhatják, helyettesíthetik a lelkipásztorokat, s így átvezetik Isten ma élő népét a paphiányos korszakon. Akinek ezt a hivatást adja a gondviselés, az lehetőségeihez mérten fogadja el, készüljön föl a diakónusi szolgálatra, és szerezze meg hozzá a diakonátus szentségi kegyelmét.

* * *

Dr. Seregély István emeritus egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben az Adoremusba elmélkedéseket írjon. A lelkipásztorkodásnak ez a formája sokakat megérintett, számos elismerő levél és szóbeli közlés érkezett szerkesztőségünkhöz, melyekben az olvasók kimagaslónak tartották írásait, örömmel olvasták Útravaló-gondolatait. Érsek úr előre dolgozott. Karácsony előtt már a 2020-as évre készítettük elő a közös munkát. Ezután érkezett a fájdalmas hír, hogy papi életét befejezve az Örök Hazába költözött. Amikor megköszönjük a Teremtőnek életét és a tehetséget, mellyel megajándékozta, kegyelettel emlékezünk rá, és olvassuk az Adoremus májusi számában eligazító tanítását. Requiescat in pace!

Magyar Kurír