Útravaló – 2019. március 19., Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Nézőpont – 2019. március 19., kedd | 7:00

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

(Statio: ad S. Balbinam)

A XIX. és XX. század fordulóján, amikor az Egyház életét a szabadkőműves és liberális államok polgári törvényekkel, az erőszak és az úgynevezett tudományosság fegyvereivel próbálták felszámolni, a pápák annak a Szent Józsefnek a tiszteletét karolták fel a liturgiában, aki Augustus császár rendelkezése és Heródes gyilkos szándéka közben is bevezette a Fiút a világba. Atyai gonddal őrizte a Szentlélek erejéből megtestesült Fiát – halljuk az 1920-ban fogalmazott miseprefációban. Az Egyház, amely – Szent Pál tanítása szerint – Krisztus testének látja magát, a XIX. század végétől pártfogójának nevezi őt, mert a kor keresztényei megérezték, ugyanarra az oltalomra van szükségük, mint a Megváltónak: emberekre, akik hű és okos szolgaként óvják és védik az isteni élet kibontakozásának lehetőségét a szekularizált világban. Így kapcsolódott össze a századfordulón a gonosz hatalmát megtörő Szeplőtelen Szűz, a végső harcra utaló Szent Mihály és a hit diadalát jelentő Krisztus Király képe – akinek megdicsőítése a kor vértanúinak legtöbbször végső szava – azzal a szeretetteljes biztonságvággyal, amit Szent József jelenített meg a kezében tartott Kisjézus alakjával.

Az Egyház életének támadási felületei akkor is ugyanazok voltak, mint ma: Jézus istenségének tagadása, a Szentatyával egységben lévő egyházak helyett helyi identitás szerint gondolkodó közösségek megteremtése, az Eucharisztia vételének lekicsinylése, a szentségi házasság intézményének megbontása és a cölibátus kiiktatása. Mindezekre az akkori Egyház nem kiegyezéssel, hanem épp e területek hitünk szerint történő komolyan vételével válaszolt – ennek lett eredménye például a pesti területeken a gyóntatás gyakorlatának elterjedése, az eucharisztikus tisztelet felkarolása vagy éppen a papi, szerzetesi lelkiség megújulása. Ezt látva ma különösképpen is kérjük Szent József közbenjárását a Szentatyáért, az egyházi rend minden tagjáért és az egész Egyházért, hogy az ideológiai diktatúrának, aminek rendszerét a tudomány helyett ma a média próbálja fenntartani és belülről érvényesíteni az Egyházban, valamennyien ellent tudjunk állni. Külső oltalomkeresés helyett legyen elég nekünk az Úr szavának bizonyossága.

Mert Szent József igaz volta éppen ebben áll. A zsoltárban ugyanis azt olvassuk az igazakról: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint… hanem az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja.” Jézus nevelőapját így ábrázolták a korábbi századokban: mindig háttérbe húzódva, kivirágzott ággal. Kívülállósága az anya és a Gyermek bensőséges kapcsolatán a természetfeletti – Jézus szűzi foganása – elfogadására és Fia istenségére utal, arra, hogy József nem vér szerinti kapcsolatban, hanem nevelőapaként van jelen a megváltás titkában. Tekintete ugyanakkor mindig filozofikus, szemlélődő. Ő az, aki a törvényen elmélkedik éjjel és nappal azáltal, hogy tudásában egyrészt ismerte, Fiára tekintve viszont szemlélhette az Úr Igéjét. „A ti szemetek boldog, mert lát, és a fületek, mert hall… Sok próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani, amiket ti hallotok, de nem hallotta.” Így, az Élet Forrása mellé ültetett faként teljesedett be és virágzott ki benne Izrael nagy családja.

A mai stációs templom a Szent Balbina-bazilika, amelynek magyar vonatkozása is van: Erdő Péter bíboros címtemploma. Szentélymozaikján ott látjuk a tanítói székben ülő Krisztust, fölötte az Atya áldó kezét, körülötte pedig bárányait: az Atya, a Tanító és a testvérek. Ezt a titkot vezette be József a világba gondoskodó oltalmával, pártfogásával pedig megjeleníti az atyaság titkát az Egyházban.

Fotó: viaggispirituali.it

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria