Útravaló – 2019. október 3.

A mai olvasmány egy helyszíni közvetítésnek is beillik. A hetven évi babiloni fogság után az emberek szíve kész volt arra, hogy meghallgassa Isten szavát, és igent mondjon rá. Merem remélni, hogy a mai, hitet próbáló korszakban sokan kitartanak a hitben, mások pedig előbb-utóbb megtérnek, és a világ hasonló lelkesedéssel fordul majd Isten felé. Az élet fénye ismét az örökkévalóságba vezető krisztusi evangélium lesz, hogy esendő emberségünk ellenére örök gyümölcsöt érleljen földi életünk. Az evangélium Isten irgalmát hirdeti. Istenhez még életünk utolsó döntőképes pillanatában is viszszatérhetünk. Legyen ez a nap üdvösségünk ünnepe. Akarunk-e a hűségesek maradni?

* * *

Seregély István emeritus egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben az Adoremusba elmélkedéseket írjon. A lelkipásztorkodásnak ez a formája sokakat megérintett, számos elismerő levél és szóbeli közlés érkezett szerkesztőségünkhöz, melyekben az olvasók kimagaslónak tartották írásait, örömmel olvasták Útravaló-gondolatait. Érsek úr előre dolgozott. Karácsony előtt már a 2020-as évre készítettük elő a közös munkát. Ezután érkezett a fájdalmas hír, hogy papi életét befejezve az Örök Hazába költözött. Amikor megköszönjük a Teremtőnek életét és a tehetséget, mellyel megajándékozta, kegyelettel emlékezünk rá, és olvassuk az Adoremus októberi számában eligazító tanítását. Requiescat in pace!

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír