Útravaló – 2020. április 8.

Máté tizennégyszer nevezi Mesternek Jézust. Ilyenkor mindig távolság van a megszólító és a megszólított között. (Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?) A tizenkettő nem hívja őt Mesternek, hiszen kapcsolatuk sokkal többre enged következtetni. Mindig „Uram”-nak szólítják. Ez a viszonyukat kifejező, bizalmas megszólítás. Az utolsó vacsora asztalánál szomorúan kérdezgetik: Uram, csak nem én vagyok az? Egyikük viszont nem mondja, hogy Uram. „Csak nem én vagyok, Mester?” „De te vagy!” – jön Jézus válasza. Néhány óra múlva már botokkal kajtató banda sorai közt találjuk ezt az embert, odalép Jézushoz, és megcsókolja: Üdvöz légy, Mester! Jézus viszont nevén nevezi: Júdás.

Magyar Kurír