Érdekes állapot a közbülső helyzet. Így, hatvan táján a szűk családban élhető meg ez az állapot. A felelősség és a nyomás egyre nő. Az alapvető kötelék a szülők felé terel. Benne vannak a korban. Még el tudják látni magukat, de egy bonyolultabb nyomtatvány már gondot okoz. Itt-ott be kell segíteni. A vizsgálatokról nem is beszélve. Fióknyi a gyógyszer, és lehetetlen fejben tartani az időpontokat is. A másik vonal: a gyerekek. Akik a legközelebbi tizenöt évben csak az unokákkal együtt értelmezhetők. Mindezek közben udvariasság, kedvesség, jó modor, a rosszat nem rójuk fel. Tényleg középen vagyok: „…úgy szeretlek én is benneteket”, „ahogy én is megtartottam Atyám parancsait…” (Jn 15,10). Mert meg akarunk maradni a szeretetedben.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria