Útravaló – 2021. október 3., évközi 27. vasárnap

Szabad-e… – milyen kötekedők már megint ezek a farizeusok! Napjainkban nem ezt kérdezgetik? Elválhatsz-e? Homofób vagy-e? Szabad-e megkülönböztetni férfit és nőt? Stb. 

Jézus tudja, hogy ez is provokatív kérdés. Kálvin egy helyen találóan jegyzi meg: „Ha Jézus nemet mondott volna erre a zsidó gyakorlatra, akkor a farizeusok törvénysértéssel vádolhatták volna őt, ha igennel válaszolt volna, azt mondták volna róla, hogy inkább kerítő, mint az Isten prófétája.” A szeretetkapcsolat felrúgása súlyos vétségnek számít Jézus értékvilágában. Az esetek praktikus megoldásában, a házasság érvényességének vizsgálatában a teológusok sokkal engedékenyebbek. Egy fontos dologról azonban megfeledkeznek: arról, hogy Jézus nem jogi választ adott a kérdésre, hanem prófétai tanítást közölt a házasságról. Isten országának az általa megalkotott, ideális állapotát rajzolja elénk. Meg akarja reformálni az emberi kapcsolatokat! Két ember: férfi és nő legszorosabb, legintimebb, életre szóló kapcsolata a házasság. „Amit tehát az Isten összekötött, az ember ne válassza szét.”

Ma némelyek kétségbe vonják a Teremtő elgondolását az emberről, akit férfinak és nőnek alkotott, mert teremtett értelmükkel felül akarják írni nemcsak a bibliai igazságot, hanem a természettörvényt is, azt mantrázva, hogy a nemi különbségtétel diszkriminatív, és meg akarják akadályozni a nevelés természet adta formáját, összemosva a fiú és a leány biológiai és pszichés valóságát. Különösen is fontos hangsúlyoznunk azt a tényt, hogy Isten társas lénynek teremtette az embert. A férfinak társat teremtett a nő személyében. Miért? Mert a férfi magányos volt, az egész teremtésben nem talált hozzá hasonló társat. Csodálatos a természet: a növények és az állatok világa. De egyedül az embernek van éntudata és értelme. Csak az ember tudja teremtett értelmével irányítani ösztöneit, vágyait. Ő ismeri föl a másik embert, a társat. Teremtett ezért az Isten társat, aki hús a húsából, és csont a csontjából. Egy vele. 

Keleten a nő a férfival szemben alárendelt viszonyban volt. A Szentírás viszont azt állítja, hogy a nő és a férfi egyenrangú segítőtársa egymásnak: a nő a férfi mellé van rendelve, és a férfi csak benne találhatja meg kiegészítését, nem pedig az értelem nélküli természetben. A házasság egységét és felbonthatatlanságát is jelzi a szöveg: a kettő egy test lesz. És ez nem szövegfordítási hiba. Jézus mondja: „Az ember ezért elhagyja apját, anyját, feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. „Amit tehát Isten egybekötött, az ember ne válaszsza szét.” A férfi és nő szeretetszövetségének szentségében tükröződik a Szentháromság szeretetegysége.

Képet kapunk arról, hogy Jézus hogyan emelte tökéletességre az ószövetségi törvényt. Isten eredetileg felbonthatatlannak akarta a házasságot, s az embert úgy alkotta meg, hogy a férfi és a nő egymásban megtalálja életének kiegészítését. Ez nem helyettesíthető, megváltoztathatatlan, örök valóság Istenben. Jézus a gyermekek megáldásával is kifejezi a házasság szeretetegységét, ami a Szentháromság szeretetegysége. Isten létének tükörképe, melyben a teremtés időtlenné válik. Egy, szent, felbonthatatlan.

Magyar Kurír