Útravaló – 2022. január 17.

Remete Szent Antal, elhagyva e világi kötődéseit, a sivatagban nagy kísértéseket tapasztalt, amelyek, minél jobban ragaszkodott elhatározásához, annál inkább fokozódtak. Az őt kísértő állatalakokban történő megjelenítése a festészet egyik legfantáziadúsabb ábrázolási témája lett. Már a zsoltáros is ír erről, de a győzelem szempontjából: „áspiskígyón és viperán lépdelsz, eltiprod az oroszlánt és a sárkányt”. A Szentírás szerint az képes így élni a rossz idején, aki „a Magasságbeli oltalmában lakik, s a Mindenható árnyékában marad”. Miként lehetséges ez? A ránk törő nehézségek közötti Istenhez ragaszkodással, azzal, ha ilyenkor nem szakítunk a jóval, amit megkezdtünk, hanem megmaradunk benne.

Magyar Kurír