Útravaló – 2022. június 5., pünkösd

Nézőpont – 2022. június 5., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Nagy lelkesen ünnepeljük meg egy cég alapításának évfordulóját, csakúgy, mint egymás születésnapját vagy szentelési, házassági évfordulóját. Valami elkezdődött, megújulás indult el általa, a világtörténelem új, friss életerőhöz jutott. A kezdeteket és az új életet minden kultúra örömmel veszi tudomásul. Mint egy nagy visszahajlás az első szerelemhez. Hasonlóan élte meg Izrael népe a – nálunk – tavaszra eső ünnepeket. Legyen szó akár a fiatal kis báránykák első tavaszi kifuttatásának vagy az árpa friss termése sarló alá érésének a megünnepléséről. Az ünnep szellemiségét, lelkületét az állandóság tisztelete és az itt és most változékonyságának dinamizmusa adja. E két gyökérből táplálkozik minden ünnep. Hagyomány és aktualitás. A növekedést, a fejlődést azonban nem az ünnepek hozzák, hanem a köznapok. A tanulással, munkával, imádsággal teli köznapok, amelyek hétfő reggeltől szombat délutánig tartanak, s gyakrabban van bennük sóhaj, mint megelégedett szuszogás.

Így vagy hasonlóan éljük meg a Szentlélek jelenvalóságát. A Lelket gyakran csak pünkösdkor említjük meg. Mikor valaminek csak az elejét, a kezdetét ünnepeljük. Mintha a Lélek áradása egyetlen eseményhez, a nyelvcsodához lenne köthető. Pedig „ő szólt a próféták szavával”, sőt, istendicséretünk során „Urunk”-nak és „éltetőnk”-nek ismerjük el őt, akit az Atyával és a Fiúval együtt és egyetlen magasztalással dicsőítünk.

A Szentlélek áradása a mindennapokhoz, a munkához, a tanuláshoz, az imásághoz, valamint a szeretethez kötető. Mindezen összetevők pedig sokkal inkább a hétköznapok jellemzői, mint az ünnepeké. A mai vasárnap mégis a Lélek kiáradását ünnepeljük mint új kezdetet. Ünnep lévén ajándékait is szoktuk emlegetni. Melyek ezek? Bölcsen ismerte föl az ősegyház, hogy mindazt, ami az ószövetségben összegabalyodott és érthetetlenné vált, Jézus lelke kibogozta, és érthetővé lett. A bábeli torony épülésekor történt széthúzásnak a lélekáradás adja az ellenpontját. Tehát amit az ember a gőgje folytán szétzilál, azt Isten Lelke összerendezi és egyensúlyban tartja. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a Szentlélek a rendnek és a rendezettségnek a lelke, de úgy, hogy nem járhatunk a végére. Számíthatunk rá, de nem kiszámítható. A Szentlélek galamb vagy lángnyelv? Nem, a szimbólumot ne tévesszük össze a valósággal! A jelkép soha nem egyezik meg az igazsággal, a mögöttes tartalommal. Jobban érezhették az apostolok a lángnyelvek kiáradásakor, hogy olyan volt, mint a tűz. Zaj támadt az égből, mint heves szél zúgása (ApCsel 2,2). A folyamatok ilyen, természeti jelenséghez kapcsolódó leírása a rendesnek és a rendkívülinek együttes jelenlétét mutatja meg. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a Szentlélek a rendkívülinek a lelke. A Szentlélek valami vagy valaki? Egy tárgyi vagy szellemi ajándék csupán, mint egy laptop, egy könyv vagy egy pár síléc? Eltörik, megkopik, lejár? Vagy Isten legbelső lényegét egymásba fűző valóság?

Természetesen személy, mert két személy – az Atya és a Fiú – között a legszorosabb kapcsolat és a legintenzívebb létező egy másik személy. Csak egy harmadik személy lehet. Ez alapján hittel valljuk, hogy a Szentlélek a harmadik isteni személy. A Szentlélek a békének, a szeretetnek és a dialógusnak a lelke. Imádkozzunk, hogy az Ortodox Egyház gyermekei be tudják fogadni Isten legnagyobb ajándékát, a Szentlelket, és békében éljenek. Szent András, aki mindkét háborús országnak védőszentje vagy, kivégzésed eszközét, az András-keresztet mutasd fel, annak jeleként, hogy az áldozatos szeretet útja az egyedül járható út.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria