Von der Leyen: Ahhoz, hogy erős legyen, Európának egységesnek és szolidárisnak kell lennie

Nézőpont – 2020. május 9., szombat | 19:15

Az Európ-nap, május 9. alkalmából az Európai Bizottság elnöke Alessandro Gisottival, a vatikáni sajtó munkatársával beszélgetett az „alapító atyák” szellemiségének fontosságáról, amelyre Ferenc pápa is emlékeztetett. Ebben az órában, amely a legnehezebb II. világháború óta, Ursula von der Leyen az olyan európai értékekhez való visszatérést sürgette, mint a szolidaritás és a multilateralizmus.

Robert Schuman és az európai alapító atyák álma még eleven és képes segíteni az európai népeket, hogy legyőzzék a világméretű járvány okozta válságot, illetve megerősítsék azt az alapot, amit a szolidaritás jelent. Az Európa-nap előestéjén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a L’Osservatore Romano és a Vatican News rendelkezésére állt, hogy a jelen pillanat olyan nagy témáiról beszéljen, mint koronavírus elleni vakcina felfedezésének fontossága vagy a kontinens gazdaságának lehetséges fenntartása. Von der Leyen emlékeztetett Ferenc pápa érveire is, melyek az európai népek egységére hívnak a nacionalista egoizmussal szemben, illetve beszélt arról a szerepről, amelyet az Európai Unió a világjárvány válságának végeztével nemzetközi szinten játszhat.

– Ursula van der Leyen elnökasszony néhány hónappal az Európai Bizottság élére történő megválasztása után olyan válsággal találta szemben magát, amely előzmények nélküli az Európai Unió történetében. Hogyan éli meg személyesen ezt a nehéz időszakot?

– A jelenlegi válság mindannyiunkat szélsőségesen próbára tesz. Már két hónapja az időm legnagyobb részét Berlaymont-ban töltöm, abban az épületben, amely jelenleg befogadja a brüsszeli székhelyű Európai Tanácsot. A fertőzés kockázata miatt most csak egy kis csoporttal, egy tucat munkatárssal dolgozom itt. Minden nap videón keresztül beszélek a Bizottság tagjaival, akkor is, ha egy épületben tartózkodunk. Minden nap próbálok kimenni a friss levegőre, törekszem arra, hogy naponta legalább egyszer lássam a napot. Néha pedig sikerül elmennem futni is a szabadba. A léleknek erre van szüksége. Ezen felül minden este videobeszélgetés formájában beszélek a férjemmel és a nagyobb gyermekeimmel. Örülök, mert jól vannak. Arra gondolok, hogy nagyon sok olyan család van, amelyik nem olyan szerencsés, mint a miénk, és hogy sokaknak aggódniuk kell szeretteikért. Ez motiválja a munkámat az Európai Bizottság elnökeként, hogy segítsem a népeket és az országokat, hogy a lehető legjobb módon tudjanak szembenézni ezzel az alapvető válsággal. Jelenleg nagyon sok ember kényszerül arra, hogy otthon maradjon. Nekem megvan a lehetőségem, hogy sokat tegyek értük. Ez segít nekem.

– Május 9-én ünnepeljük az Európa-napot. Mi lehet ennek a jelentősége az európai polgárok számára, akik ma a II. világháború óta a legsúlyosabb válságot élik át?

– Az Európai Unió a lehető legnagyobb mértékben változtatta meg ennek a kontinensnek a sorsát. A földrészt elpusztító válság hamvaiból született, egy olyan válság idején pedig, amelyet most kell átélnünk, megtanuljuk méltányolni Európa valódi értékét. A szüleimnek Európa jelentette a békét. Az én generációm számára Európa a szabadságot és a jogállamiságot jelenti. A gyermekeim generációja számára Európa a jövőt és a világra való nyitottságot fogja jelenteni. Időnként magától értetődőnek tekintjük Európát. Elfelejtjük, hogy milyen értékes gazdasági jólétben, társadalmi kohézióban és az emberi jogok tiszteletében élnünk. A szabadsághoz és az egészséghez hasonlóan csak akkor értékeljük ezek értékét, ha félnünk kell, hogy elveszítjük őket. A jelenlegi járványhelyzet fájdalmasan emlékeztet bennünket erre. Ahogy Alcide de Gasperi mondta: „Csak, ha egységesek leszünk, akkor leszünk erősek, és csak ha erősek leszünk, akkor leszünk szabadok.” Folytatnunk kell a munkát egy olyan Európáért, amely sokkal szorosabb és sokkal egységesebb. Ebben az évben Európa ünnepe más lesz, mint eddig. Kívánom azonban, hogy ez továbbra is az ünneplés pillanata legyen minden európai számára, az országok és az emberek közötti barátság, az egység és a szolidaritás ünnepe.

– A világjárvány idején Ferenc pápa többször sürgette Európát, hogy térjen vissza az alapító atyák álmához, a szolidaritás és a béke álmához. Lehetséges, hogy ez az álom megvalósuljon? Hogyan lehet megvalósítani?

– Május 9-én ünnepeljük Robert Schuman nyilatkozatának hetvenedik évfordulóját, amely a mi Európai Unióhoz vezető közös utunk kezdete volt. Schuman nyilatkozata megváltoztatta a kontinensünk sorsát. Annak szolidárisabb és egységesebb Európára vonatkozó elvárásai pedig minden eddiginél érvényesebbek. Úgy látom, hogy ma mintha nagyobb tisztelet övezné az Európai Unió országaiban Schumannak a szolidaritásra vonatkozó szavait. Ennek példái azok a román és norvég orvosok és ápolók, akik Bergamóba mentek, hogy segítsék az ottani betegeket, Németország, amely elérhetővé tette intenzív terápiás helyeit Olaszország számára, illetve Franciaország, Hollandia és a Cseh Köztársaság, melyek maszkokat küldtek Spanyolországba. A koronavírus sokkja egy tágabb értelemben vett üzenetet is hordoz: azok, akik csak magukra tekintenek, nem jutnak messzire. Csak együtt tudjuk legyőzni a legnagyobb válságokat és vitákat, és tudjuk megvalósítani a legfontosabb reformokat. Ez érvényes a járvány leküzdésére, de az Európai Unióra is. Erős és határozott ecsetvonásokkal kell megrajzolnunk Európa jövőjét. Harcolok egy olyan, szolidaritáson alapuló Európáért, amely bátran magában foglalja a zöld és a digitális lehetőségeket, és amely biztosabban felkészült a jövőbeli válságokra.

– A világjárvány a nacionalista önzést is a felszínre hozta. Ferenc pápa szintén felhívta a figyelmet erre. Fél, hogy Európa népei kontinentális szinten eltávolodhatnak az önök intézményeitől? Mit tehetnek az európai vezetők ennek megakadályozása érdekében?

– Ébernek kell lennünk. Amint most megmutatkozott, a nemzeti kormányok szerte a világon képtelenek arra, hogy választ adjanak egy olyan világjárvány kihívásaira, amely nem ismeri az országhatárokat, a vallásokat és a bőrszínt. A válság kezdetén az Európai Unió néhány tagországa megpróbált elzárkózni és egyedül megoldani ezt a problémát. Végül azonban mindez nem volt hatékony, csak további problémákat eredményezett. Így a kormányok hamar megértették, hogy csak akkor tudjuk megvédeni a polgárainkat, ha együtt dolgozunk, segítünk egymásnak és megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. Az Európai Unióban mindent összevetve több száz intézkedést fogadtunk el annak érdekében, hogy az olasz vagy spanyol kórházak rendelkezzenek a szükséges felszereléssel, hogy az alapvető áruk, például a gyógyszerek és az élelmiszerek gyorsan megérkezzenek a gyógyszertárakba és az üzletekbe, vagy hogy a határ menti területeken élő munkavállalók mielőbb átléphessék a határt, hogy megtarthassák és elvégezhessék munkájukat. A konkrét cselekvést az emberek munkájáért és egészségéért: ezt kell folytatnunk.

– A 2012-es pénzügyi válság idején Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy az eurót mindenképpen meg kell őrizni. „Bármibe is kerül” – fogalmazott. Gondolja, hogy az Európai Unió ma készen áll arra, hogy minden szükségeset megtegyen a kontinens gazdaságának megmentése érdekében? 

– Mindent meg fogunk tenni az emberek munkahelyei és a gazdasági tevékenység összeomlása miatt fenyegetett vállalatok megmentése érdekében. Számos támogató intézkedést foganatosítottunk már. Megváltoztattuk az állami támogatási szabályokat, hogy a kormányok segíteni tudják a válság miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásokat. Teljes mértékben rugalmassá tesszük a költségvetési szabályainkat annak érdekében, hogy az egyes kormányok kezelni tudják a válságot. A mai napig az Európai Unió több mint 3 ezermilliárd eurót mozgósított az emberek, a vállalatok és a gazdaság támogatására az egyes tagállamokban. Ez volt a leginkább lenyűgöző gazdasági válasz az egész világon. Hogy konkrét példát mondjak még önnek, az Európai Unió a részmunkaidő elősegítésével is támogatja az embereket, hogy meg tudják őrizni munkahelyeiket. Százmillió eurót bocsátottunk rendelkezésre e program kidolgozása érdekében. Most állapodtunk meg egy szilárd európai költségvetésre épülő helyreállítási tervről, amely lehetővé teszi gazdaságaink fellendülését. Biztos vagyok benne, hogy az Európi Unió minden kormánya meg fogja érteni ennek a kihívásnak a jelentőségét és fel fogunk nőni ehhez a feladathoz.

– Mit gondol, a válság után milyen szerepet fog játszani Európa a nemzetközi szintéren? Ön szerint mit jelent a multilateralizmus a jelenlegi válság után?

– Ez a vírus megmutatta, hogy a világ mennyire összekapcsolódott. Globális vírussal állunk szemben, és a vírus legyőzésének egyetlen módja a globális együttműködés és szolidaritás. Pontosan ez volt a célja a „Coronavirus Global Response” adománygyűjtő akciónak, amelyet május 4-én indítottam el az Európi Unió számos kormányával és más partnerével együtt. Több mint ötven állam- és kormányfő, egészségügyi szervezet és vállalkozó csatlakozott hozzánk a világ minden tájáról, hogy pénzt gyűjtsünk és megkezdjük a munkát a koronavírus elleni vakcinák és gyógymódok felfedezése területén. 7,4 milliárd eurót gyűjtöttünk össze, melynek több mint a fele az Európai Unió kormányaitól érkezett. Létrehoztuk azokat a globális szervezeteket, amelyek vakcinák, kezelések és diagnosztikai eszközök fejlesztésén, valamint azok elérhető áron történő terjesztésén dolgoznak az egész világon. Ezen esemény sikere ismét megmutatta számunkra az együttműködés erejét.

Fordította: Gájer László

Forrás és fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria