„Regényes szerzetesek” – Budapesti szerzetesi gyűjteményi nap

2015. szeptember 17., csütörtök

Szeptember 17-én, csütörtökön 15 órakor Regényes szerzetesek címmel rendezi meg a 2015. évi budapesti szerzetesi gyűjteményi napot a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Levéltára és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Könyvtára és Levéltára.

Helyszín: Párbeszéd Háza (1088 Budapest, Horánszky utca 20.)

A konferencia előadásai a fikció és valóság viszonyát igyekeznek boncolgatni a szerzetesekről szóló magyar regényekben, történészek és irodalomtörténészek részvételével.

Részletes program:
– 15.00-17.30 óráig előadások
– 15.00 Mihalik Béla: Jókai és a történelmi érzék
– 15.20 Fáy Zoltán: Móricz Zsigmond és a ferencesek
– 15.40 Horváth Zsuzsa: Kaffka Margit: Hangyaboly (Zárdai-iskolai élet)
Kaffka Margit 1886-tól hat éves korától lett bentlakó növendék az irgalmas nővérek szatmári zárdájában, ahol kisebb megszakításokkal tizenhárom évig tanult, majd a képesítő oklevél megszerzése után egy évig ingyen tanított a rend miskolci fiókházában. 1917-ben megjelent Hangyaboly című regényének szövege alapján körvonalazható a rendház helyszíne, történeti ideje, háttere. Másrészt a zárt iskolai közösség közismerten az élet sajátos toposza, így a zárda-iskola fiktív térként, helyszínként, téridőként is értelmezhető.
– 16.00 Maczák Ibolya: Napraforgó a zárdában (Nagy Katalin regénye és az angolkisasszonyok)
Nagy Katalin író és pedagógus Napraforgó lány című regénye (1979) saját fiatalkori emlékeit eleveníti föl, a sorsdöntő és vészterhes 1944. évet, amelyet az angolkisasszonyok budapesti tanítóképzőjének növendékeként élt át.
– 16.20 szünet
– 16.30 Koltai András: A budapesti piarista gimnázium regényes képe
A budapesti piarista gimnázium tanárai, diákjai és termei több 20. századi regény lapjain megjelennek. Közülük az előadás négy mű a viszonyát mutatja be a történeti valósághoz: Kosáryné Réz Lola Perceg a szú (1943); Szerb Antal, Utas és holdvilág (1937); Thurzó Gábor, A rászedettek (1962) és Gyurkovics Tibor, Isten nem szerencsejátékos (1973).
– 16.50 Mózessy Gergely: Thurzó Gábor és a Kaszap-kultusz
Thurzó Gábor "A szent" című regénye 1966-ben jelent meg. Főszereplője Vizniczei prelátus, aki József-tásaság fiatalon elhunyt tagjának, Gregor Istvánnak szenttéavatási ügyéhez gyűjt adatokat, és eközben zavaró ellenmondásokat talál. A megváltoztatott nevek ellenére a történetben nem nehéz fölismerni Kaszap István sorsát és kultuszát, amelyet Thurzó - más műveihez hasonlóan - arra használt föl, hogy kritikát gyakoroljon az 1945 előtti Magyarország intézményei fölött.
– 17.10 Tóth Eszter Zsófia: Isten nem szerencsejátékos (Pannonhalmi diákok barlangbalesete színpadon)
1965 szilveszterén három pannonhalmi diák vesztette életét az aggteleki cseppkőbarlangban a Pászthory Valter által vezetett túra során. A következő évben ugyanezen bencés tanár mellől egy diáklány egy tűnt el a balatoni viharban (később kiderült: átúszta a háborgó "tavat"). Ezek után Pászthory több éves börtönbüntetést kapott, Gyurkovics Tibor pedig lélektani regényben (1973), és sikerrel játszott színdarabban (1976) dolgozta föl a történetet. Az eset hátterében fölsejlik az állambiztonsági provokáció, a szocialista állam egyházellenes propagandája.
– 17.30 szünet
– 18.00 órától a budapesti jezsuita központ bemutatása (Mihalik Béla)