Szentmise Szent Margit tiszteletére a Margitszigeten

Árpád-házi Szent Margit ünnepe alkalmából – a hagyományhoz híven – a margitszigeti szabadtéri oltárnál január 18-án, vasárnap 11 órai kezdettel szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros. A szertartást a Mária Rádió élőben közvetíti.

Talán minden magyar katolikus tudja, hogy Szent Margit rövid életének nagy részét a szigeten élte le a XIII. században. Az idő tájt fontos egyházi központ a Nyulak szigete: volt itt egy háza a premontrei rendnek, kolostora a domonkos és a ferences szerzeteseknek, zárdája a dominikánus apácáknak. Ennek a virágzó életnek a török hódítás vetett véget a XVI. században. Az apácák számos költözködés után (közel száz évvel később) a pozsonyi klarisszáknál találtak befogadásra. E nővérek utódai telepedtek vissza a szigetre a török kiverése után.

A szigettel szemközt fekvő budai Duna-parton ekkoriban alakult ki Neustift (Újlak) település; ennek plébánosa lett az 1740-es években a szigetiek lelki gondozója. Újabb egyházi építményre a Margitszigeten egészen a XX. század elejéig kell várni, amikor 1907-ben József főherceg kápolnát emeltetett a romok fölé, meghalt fia emlékére. Egy negyedszázaddal később Lux Károly építész "újraalkotta" a premontreiek középkori templomát, melyet Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás Szent Mihály tiszteletére szentelt. Ez utóbbi kápolna ma is áll és működik, a korábbi azonban az ostrom áldozata lett, helyén ma is a középkori kolostor romjait látjuk.

Szent Margit valószínűsített sírjára 1971-ben márvány emléktábla került, 1979 óta pedig a mindenkori esztergomi érsek (Lékai László, Paskai László, Erdő Péter) mutat be a sírhelynél szabadtéri szentmisét a januári hidegben. Évről évre sok száz hívő, köztük távolabbról érkezett zarándok vesz részt ezeken az istentiszteleteken, amelyek méltók a keresztény aszkézis nagy szentjének szelleméhez.