Sümegen két úti kalauzom volt 2018 júliusának végén. Az egyik gyerekkorom egyik kedves szereplője, az alsóbélatelepi nyarainkba színeket csempésző festőművész tanár, az itt élő és dolgozó lelkészcsaládból származó Szabó Sarolta. Most a sümegi várkapuról készült akvarelljét közöljük, arra emlékezve, hogy szeretett városa és a Balaton festő-krónikása volt egy életen át. A másik „idegenvezetőm” pedig egy szép verssortöredék, Simon István A sümegi vadgesztenyék című verséből.
Mi ugyan most nem fehér gyertyavirágok pompájában láthattuk viszont őket, hanem az irgalmatlan nyár forróságát megszelídítő testőrfákként, amelyek éppúgy hozzátartoznak a gyönyörű kis belvároshoz, mint a cethaltorkú esőcsatornákkal ékes püspöki palota, vagy a mindig programokban gazdag sümegi vár. Vagy éppen a Kisfaludy Emlékház. Az a nagyon élő és beszédes múzeummá lett, tavasztól őszig szabadtéri művészeti események sokaságát is kínáló, otthonos szülőház, amely az 1772 szeptemberében itt világra jött, Bécsben testőrködő, majd a napóleoni háborúkat megjárt, francia fogságba esett, s egy „huszáros” württembergi kitérő után végül szülővárosába visszatért, Sümeghez holtig hű költőnek állít emléket. A poétának, aki a Himfy szerelmei és számos rege szerzőjeként néhány évtizeden át nagyon népszerű volt, sőt, a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorába is bekerült, de a kései utókor gyakran megfeledkezett róla. Egyénisége, vállalásai és alakja azonban figyelmünkre és szeretetünkre ma is méltó. Nem csupán alkotásai miatt, hanem azért, mert egy világpolgár hazafit, egy igazi patriótát tisztelhetünk benne, aki a balatonfüredi játékszín egyik létrehozójaként is maradandót alkotott.
Az emlékház Kisfaludy-szobáiban a poétáén kívül találkozhatunk például nagy szerelme és első felesége, Szegedy Róza kedves leánykori portréjával is. Továbbá a költő életének tárgyi tanúival: bútorokkal, őt ábrázoló szobrokkal és metszetekkel, könyveivel, kávés findzsáival, kecses biedermeier bútorokkal. Külön figyelmet érdemel a Kisfaludy Emlékház kertje is egy hatalmas, ízes gyümölcsöket termő fügefával, néhány szobortöredékkel, s a kert belső falánál egy nagyon szép Szent Flórián-szoborral. A házban most egyébként – a püspöki palota restaurálása miatt – helyet kapott néhány, a helyi egyházi gyűjteménybe tartozó műkincs, többek között Szent Klára 18. századi, fából faragott, festett szobra is.
Sümegről a 2000-es évek elején teljes idegenforgalmi tévésorozat készült, ezek a YouTube-on mindmáig láthatók, s folyamatosan hívogatják a harmonikus, történelmi és művészeti emlékekben gazdag, nyugodt ritmusú kisvárosok barátait egy-egy szép, őszi látogatásra, akár a Simon István megverselte gyönyörű vadgesztenyevirágok terméssé lényegülésének szép időszakára.
Petrőczi Éva/Magyar Kurír
Az írás az Új Ember 2018. szeptember 23-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
Kapcsolódó fotógaléria

