„Mária népe vagyunk” – Országos Magyarok Nagyasszonya Találkozót tartottak Budapesten

2018. szeptember 15. szombat 19:57

A X. Országos Magyarok Nagyasszonya Találkozót (OMNT) szeptember 15-én rendezték a rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-főplébánián, ahol ez alkalomból Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az impozáns rákospalotai templom adottságai, a helyi közösség vállalása és Erdő Péter bíboros, prímás támogatása az alapja annak az országos találkozónak, amely immár tizedik alkalommal valósult meg.

A Magyarok Nagyasszonyának szentelt hazai templomokhoz tartozó hívő közösségekből idén több százan jöttek el a jubileumi rendezvényre, amelyen zenei áhítatokat hallhattak, rózsafüzér imádságokon, szentmisén vehettek részt a zarándokok, és meghallgathatták Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész előadását a Szűzanya tiszteletéről.


A szentmise elején a plébániák képviseletében ajándékot adtak át a főcelebráns bíborosnak, aki egyben a találkozók fővédnöke, s aki kezdettől szorgalmazta, hogy az OMNT közösségei „legyenek egyek az imádságban és a szeretetben”.

Erdő Péter homíliájában arról beszélt, mit jelent az, hogy „Mária népe vagyunk”. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

* * *

Kedves Paptestvérek! Krisztusban Kedves Testvérek!

1. Nagy szeretettel köszöntök mindenkit, aki a Magyarok Nagyasszonya nevét viselő plébániákról hozzánk érkezett a mai ünnepre. A Boldogságos Szűz Máriát, mint hazánk pártfogóját, a művészet és az irodalom már évszázadok óta kifejezetten is említi, a hívő emberek pedig mint hazánk védasszonyához könyörögnek hozzá. Pázmány Péter imádságos könyvében a Szűzanyához fordulva kéri, hogy szabadítsa meg és vezesse az igaz hitre a rábízott magyarokat. A XVIII. században pedig elterjed a Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk kezdetű ének, amely szinte a nemzeti himnusz szerepét töltötte be. Eszterházy Pál nádor is meg volt győződve arról, hogy Szűz Mária közbenjárása végigkíséri népünk történetét. Harmonia Coelestis c. munkájában külön imádságot találunk a Magyarok Nagyasszonyához. Felajánló imáját – modernebb változatban – minden évben augusztus 20-án ünnepélyesen megismételjük. De a Magyarok Nagyasszonya elnevezés megtalálható már abban az 1661-ben megjelent munkában is, amely a máriavölgyi kegyhelyen történt csodás gyógyulásokat gyűjti össze . A török alóli felszabadulást pedig, különösen Buda visszafoglalását (1686) és a zentai csatában aratott győzelmet, egyértelműen a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították. Ezért I. Lipót császár és király hazánkat 1693-ban ismét felajánlotta Szűz Máriának, követve ezzel Szent István példáját. Lipót király pénzein is megjelenik a Szűzanya, mint Szeplőtelen Szűz Mária, Isten Anyja, Magyarország Pártfogója. Így jutunk el ahhoz a bensőséges kapcsolathoz, amely a Magyarok Nagyasszonyának és a bűn nélkül fogantatott Szűzanyának a tisztelete között fennáll.

2. A mai evangéliumban a lényegét hallottuk Szűz Mária szerepének. Hogy az Úr van vele és teljes a kegyelemmel. Isten kiválasztotta őt saját ajándékozó szeretetéből, kivette őt az áteredő bűn súlya alól, azért, hogy nagy tervet valósítson meg vele, az Üdvözítő édesanyjává tegye. Akivel az Úr van, az telve van kegyelemmel. Az ember boldogsága Isten közelségétől valósul meg. A mai evangéliumi részlet a Szeplőtelen Fogantatás dogmájával függ össze, annak bibliai alapja. Hiszen itt mondja ki a kegyelemteljes szót az angyal. S hogyan lehetne az áteredő bűnben fogant ember teljes a kegyelemmel Krisztus megváltó műve előtt, ha nem Isten különleges ajándéka folytán? És éppen ez az, amit a Szűzanyáról hiszünk és vallunk, amit dogmaként is kihirdetett az Egyház: a Szűzanya fogantatásának pillanatától mentes az áteredő bűntől, azaz szeplőtelenül fogantatott.

Tehát nem véletlen, hogy minden hívő ember számára ő a remény csillaga, mert az egész emberiség reménysége is őáltala jött a világra. Így lehet neki sok nép a gyermeke. Mert persze nemcsak a Magyarok Nagyasszonya ő, hanem a körülöttünk élő keresztény nemzetek is – ha szabad így neveznünk őket – mind a saját édesanyjuknak, Nagyasszonyuknak tisztelik. Ha manapság sokan nem gondolnak is a hitre vagy a saját kultúránk keresztény gyökereire, azért a közösségek hagyományában és a valóban hívő emberek szívében tovább él Szűz Máriának ez a fajta tisztelete. Megtalálhatjuk ezt az osztrákok, a szlovákok, a lengyelek, a csehek és a körülöttünk élő többi népek körében. De saját pártfogójukként tisztelik Szűz Máriát a katolikus népek szerte a világon. A hívő katolikusok és ortodoxok népük pártfogójaként tisztelik Szűz Máriát. És rendben is van ez így, mert egy anyának sok gyereke lehet, de egy-egy gyereknek édesanyja csak egy van. Tehát kizárólagos és különleges kapcsolat az, ami bennünket közösségként is Máriához fűz, de nem úgy kizárólagos, hogy más népeket zár ki belőle, hanem úgy, hogy ráébreszt bennünket: egyetlen égi Édesanyánk van, Szűz Mária személyesen.

3. Ebben a bizalomban gondoljuk át ma újra, mit is jelent nekünk, hogy Mária népe vagyunk. Eszünkbe juthat nagyon sok történelmi adat. A régi magyar zászlók, közepükön a Boldogasszonnyal. És nem kell szégyellni azt, hogy számszerűen is, meg köztudatunkban mennyiségileg is a katolikus kultúra Magyarországon ma is jellemző. Nem tudunk egészséges nemzet lenni sem anélkül, hogy a saját vallási és kulturális azonosságunkat el ne fogadnánk. Ez ma azt jelenti, hogy népünk több mint fele katolikusnak van keresztelve, hogy kultúránkban, köztudatunkban erőteljesen jelen van a katolikus örökség. Ez az örökség pedig egyszerre jelent bizalmat a Gondviselésben és a jövőben, nemzeti sajátosságaink értékelését és elfogadását, de jelenti azt is, hogy megnyitjuk a szívünket minden más nép felé. Mindez olyan tény, amit el kell ismernünk, amivel lélekben harmóniába kell jutnunk ahhoz, hogy önmagunk lehessünk. Ezután pedig tovább kell lépnünk. Mindezt el kell mélyítenünk, hiszen nem pusztán kulturális tény a mi katolicizmusunk, hanem személyes, életre szóló, vallási meggyőződés. És itt találunk vissza a Szűzanyához, aki mindnyájunk édesanyja.

Imádkozzunk hát tovább nemzetünkért, de imádkozzunk a szomszéd népekért, de különös szeretettel a lengyelekért is, akik ma is hívő szimpátiával kísérnek és lélekben segítenek minket.

Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!

* * *

A bíboros a szentmise végén az egybegyűltekhez szólva elmondta: „Fontos, hogy olyan közösségnek érezhetjük magunkat, akinek egy az Édesanyja. Ennek örömét, erejét, bizakodását vigyük haza, mert nap mint nap szükségünk van arra, hogy átéljük és éljük is ezt a közösséget.”

A szentmisét agapé követte, majd zenei áhítat a helyi – több évtizede fennálló – kórus közreműködésével.

Az áhítat után következett Eperjes Károly előadása. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész színészi, profetikus előadásában költői asszociációk és teológiai igazságok váltakoztak az Isten misztériumára figyelő hívő szemével egybelátott rendben. Az előadás mozaikszerűen épült fel a Szűzanya személye, az Eucharisztia, magyarságunk és megmaradásunk nagy témáiból.


„Az első élő tabernákulum a Szűzanya” – kezdte Eperjes Károly, és megvallotta, amióta megváltozott az élete, napi áldozóvá vált, rendszeresen imádkozza a rózsafüzért, és a Szűzanyát, a „mamát” követve így válik maga is élő tabernákulummá. Eperjes Károly meglátása szerint többek közt az sem véletlen, hogy 2020-ban nálunk rendezik az eucharisztikus világkongresszust, hiszen oda jön a Szűzanya, ahol a legnagyobb a baj, ahol a legnagyobb a szellemi, lelki, fizikai támadás a hit ellen.


A művész ezek után leszögezte, hogy a 2020-as eucharisztikus világkongresszus, melyet hazánkban szerveznek meg, a világtörténelem egyik legnagyobb eseménye lesz, valamilyen nagy figyelmeztetést kap ezen az eseményen a világ. „A feladatunk vezekelni, és másokért engesztelni” – mondta, majd arról beszélt, hogy Szent Pio atya Magyarországról szóló második látomása szerinte a Szeretetláng mozgalomban vált valóra, amely magyar kezdeményezés, és világméretűvé vált, és ami a Szűzanya szívében fogant.

A rózsafüzérről szólva Eperjes Károly hangsúlyozta, hogy az nem más, mint „üdvtörténet, tökéletes teológia, amely minden titkot átelmélkedik, és az eucharisztiára nevel”. A színművész arról is beszélt, hogy a Szűzanyát nem szabad imádni, de nagyon kell szeretni, ő többek közt példa arra is, hogy benne megvalósult a szív és az agy harmonikus egysége is, ahogy azt az angyali üdvözlet evangéliumi szövegéből is láthatjuk.

A kísértő, a sátán erős, de „nem kell félnünk – hangsúlyozta az előadó –, az öntörvényű ember eszköze a félelem, a hívő emberé a szeretet”. Jézus Krisztus pedig azt mondta: „Veletek leszek a világ végezetéig”.

Isten és a világ, benne Európa és a magyarság sorsát, a hívő ember küzdelmét és az Eucharisztia misztériumát Eperjes Károly előadása végén három vers segítségével érzékeltette és közelítette meg: Szabó Lőrinc Hazám, keresztény Európa, József Attila Ne légy szeles és Babits Mihály Eucharisztia című költeménye hangzott el a Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész szuggesztív előadásában.

Eperjes Károly végül bocsánatot kért azoktól, akiket a mondandója esetleg megbántott. Hozzátette, hogy furcsa és vicces mivoltát karizmaként éli meg, és úgy gondolja, élnie kell ezekkel az adottságokkal. Két esetet is elmondott, ami arról szólt, hogy előadása után emberek megváltoztatták életüket: egy orvos nem végzett tovább abortuszt, egy másik megtért.

A találkozó egyházzenei áhítattal és a loretói litánia elimádkozásával ért véget. 

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
elhunyt-gaal-endre
Elhunyt Gaál Endre

Életének 73., áldozópapságának 49. évében elhunyt Gaál Endre protonotárius, kanonok, nagyprépost, teológiai tanár. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleményét olvashatják az alábbiakban.

13:06
te-hol-tartasz-az-uton-nagymaroson-kiderul
Te hol tartasz az úton? Nagymaroson kiderül!

Október 6-án újra megrendezik a Nagymarosi Ifjúsági Találkozót, amely a magyar katolikus fiatalok legnagyobb múltra visszatekintő, évente kétszer (májusban és októberben) megrendezett országos lelkinapja. Az idei őszi találkozó témája az úton levés lesz.

12:00