1000 éves az Egri Főegyházmegye

Az Egri Főegyházmegye ebben az esztendőben ünnepli fennállásának ezredik és érsekséggé válásának kétszázadik évfordulóját. Az ünnepség-sorozat fő eseménye szeptember 25-én, szombaton 10 órakor lesz az egri bazilikában. Az ünnepi szentmisét Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius mutatja be, a homíliát Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása mondja.
A püspökséget az alapító Szent István király Szent János apostol és evangélista oltalmába ajánlotta. Az első püspöki székesegyház a vár területén állt, melynek maradványait a várhegyen zajló ásatások a közelmúltban tárták fel. A középkori püspöki rezidencia fénykora Beckensloer János és Bakócz Tamás püspökségének idejére esett a XV. században. A török idők alatt az egri püspöki szék ugyan folyamatosan be volt töltve, de a hódoltság végéig a székhely Kassára került.
A XVIII. század az építkezések ideje volt. Megkezdte működését a papi szeminárium, Foglár György vikárius jogi iskolát alapított, a Szent Mihály-plébániát püspöki székesegyházként építették újjá. A jezsuiták gimnáziumot és gyógyszertárat nyitottak a városban, az irgalmas rendiek pedig kórházat. Az egyházmegye támogatta a minoriták és a nazarénusok letelepedését is. Az Universitas épületének megvalósulása, és az első magyar orvosi iskola felállítása gróf Eszterházy Károly érsek nevéhez fűződik.
A püspökség 1804-ben érseki rangra emelkedett.
A XIX. században Pyrker János érsek különös gondot fordított a kultúra és az oktatásügy fejlesztésére, s elődeihez hasonlóan az egyházmegye igazgatásán kívül országos jelentőségű feladatokat is ellátott.
Az egyházmegye területén napjainkban 690 ezer katolikus él, ez a helyi lakosság 57%-ának felel meg. A 314 plébániát 236 pap és két állandó diakónus látja el. Az Érseki Papnevelő Intézetben jelenleg 70 fiatal készül a papi hivatásra. Az egyházmegyében továbbá 20 oktatási intézmény és középiskolai kollégium, valamint öt szociális intézmény működik. MKPK Sajtóiroda/MK