A Boldogasszony Iskolanővérek 140 évvel ezelőtt nyitották meg iskolájukat lelkes szegedi polgárok meghívására. Húsz évvel ezelőtt – több, mint negyven év kényszerű távollét után – ismét visszatértek a nővérek Szegedre, és elkötelezett világiak segítségével újraindították az iskolát.
Az újrakezdés húszéves jubileumának egyik programjaként oktatási-nevelési konferenciát szerveztek a Szeged-Csanádi Egyházmegye katolikus iskoláinak pedagógusai számára.
Az előadók olyan témákat jártak körül, amelyek a mai pedagógiai munkában kiemelt szerepet játszanak. A rendalapító, Gerhardinger Mária Terézia és utódai mindig arra törekedtek, hogy a kor színvonalának leginkább megfelelő vagy azt meghaladó pedagógiai módszerekkel neveljenek és oktassanak. A konferencia is azzal a szándékkal jött létre, hogy a pedagógiai munkát leginkább befolyásoló társadalmi szintű változásokról szakemberektől tájékozódjanak a résztvevők, és hasonló beállítottságú kollégákkal ezekről tapasztalatot cseréljenek. A konferencia négy, egymással összefüggő témát kínált az érdeklődőknek.
Ma senki nem vonhatja ki magát a digitalizált világból; a fiatalok egyenesen lubickolnak az információs fogyasztói létben. Sok mindent tudnak, egyes területeken jóval jártasabbak a felnőtteknél, másrészt viszont soha nem volt olyan nehéz őket tanulásra sarkallni, mint ma – hangzott el Lothringer Éva szociális testvér előadásában. Rámutatott a globalizáció pozitív és negatív hatásaira egyaránt; segített megérteni a fiatalok látszólag fölényes, ám valójában kiszolgáltatott helyzetét (aki kimarad – lemarad) a közösségi portálok, a számítógépes játékok használatával kapcsolatban.
Uzsalyné Pécsi Rita a motiváció fontosságáról beszélt; hiszen ha lélekben már elértük a célt, könnyebb érte megküzdeni. Az előadót idézve: „Az igazi motiváció… a szív előreküldése”.
Szomorú újdonsága az iskolai mindennapoknak a részképességzavarok jelenléte, ami a tanulási és megértési folyamatot jelentősen nehezíti. Ez a probléma kiemelt figyelmet érdemel a szülők és tanárok részéről egyaránt. Hajdúné Csakajda Ildikó logopédusként és gyakorló magyartanárként rámutatott azokra a – gyakran csak metakommunikatív – jelekre, melyek a gyermek viselkedését érthetővé teszik, a tanárt pedig arra sarkallják, hogy megfelelő segítséget nyújtson a rászoruló diáknak. Konfliktusoktól, félreértésektől mentes tanár-diák munkakapcsolat alakulhat így ki.
Hazánkban egyre nagyobb teret szentelnek a tehetség kibontakoztatásának. Régebben is voltak erre természetesen módszerek és próbálkozások, de a mai korban az egyéni út fogalmának megjelenésével sokkal hatékonyabbá vált a tehetség gondozása – ismertette Bajor Péter, a magyarországi Tehetségpont elnöke. Előadását nagy figyelemmel hallgattak a Karolina Iskola pedagógusai, mert a következő tanévtől a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzést is indítanak, egyéni utas tehetséggondozással. Az iskola a továbbiakban minden gimnáziumi képzésére fiúk és lányok jelentkezését egyaránt várja.
A konferencián az egyházmegye iskoláiból több mint 200 pedagógus vett részt. Az óvoda pedagógusoktól a gimnáziumi tanárokig mindenki találhatott az érdeklődésének megfelelő témát.
A rendezvény fővédnöke és egyik előadója Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök volt.
Szeged–Csanádi Egyházmegye/Magyar Kurír