15 évvel ezelőtt bontották le a Berlini Falat

Vatikán: „Ma estétől kezdve a határ nyitva van” – 15 évvel ezelőtt, 1989. november 9-én az NDK fővárosának kommunista párti vezetője, Günter Schabowsky ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy az 1960-ban felhúzott Berlini Fal megszűnt létezni. Ez a történelmi esemény megváltoztatta egész Európa arculatát, és kezdetét jelentette a hidegháború során mesterségesen megosztott Németország egyesítésének. Az évforduló kapcsán Rudolf Lill történész nyilatkozott a Vatikáni Rádióban.

A bonni egyetem történész professzora a Vatikáni Rádiónak elmondta: a ’80-as években senki sem hitt volna még a Fal leomlásának lehetőségében. A két politikai tömb stabilnak látszott, így semmi remény nem volt arra, hogy a két országrész egyesüljön. A fal összeomlásához vezető békés diáktüntetések, csendes megmozdulások azért nem váltották ki a kommunista vezetés erőszakos beavatkozását, mert a rendszer már önmagában, alapjaiban megingott.

A kommunista állam már nem folytathatta megtorló politikáját, mert gazdaságilag teljesen összeomlott, ez okozta bukását. Ennek hatása még ma is érződik. A professzor emlékeztetett rá: a Berlini Fal mindig is az erőszak és a szégyen jelképe volt. Ezért, amikor a Fal végre megnyílt, ugyanazt a megelégedettséget érezte, mint amikor Magyarország felszabadult.

II. János Pál, aki pápasága kezdetétől fogva a földrész egyesítésén fáradozott, 1996-os berlini látogatása alkalmából történelmi beszédében felidézte Európa megosztottságát. Az általa kezdeményezett Ifjúsági Világtalálkozóra készülve, amelyet, mint ismeretes, 2005-ben Kölnben rendeznek meg, a német fiatalok körmenetben viszik végig hazájukban az Ifjúsági Világtalálkozók keresztjét. A kereszt, zarándokútja során idén virágvasárnap érkezett a brandenburgi kapuhoz, ahol a fiatalok megemlékeztek a Fal áldozatairól, igent mondtak a hitre és a szabadságra, amelyet a kereszt foglal magába.

VR/MK