
„Sokszor és sokféleképpen méltatták az elmúlt 160 év alatt az aradi vértanúkat. Mindent elmondtak arról, ami történt szinte óráról órára rögzítették az eseményeket. A visszaemlékezések szemüvegén át kerültek be a nemzet panteonjába, és ami megtörténik még a szentek galériájában is, a sablonok által meg is merevednek. A történelem, akkor az élet tanítómestere, ha életre kelnek a hősök a magunk szívében valóságban megismerjük őket, s így vonzanak bennünket példájukkal” – mondta az érsek szentbeszédében, amelynek végén Damjanich János imájából idézett: „Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.”
(Bábel Balázs érsek szentbeszéde teljes terjedelmében Dokumentumok rovatunkban olvasható.)
A szentmisét követően megkoszorúzták a vértanúk egykori vesztőhelyén álló obeliszket, majd a megemlékezés a Megbékélés parkjában, a Szabadság-szobornál folytatódott.
Magyar Kurír
Kép: Magyar Kurír