188 vértanút avattak boldoggá Nagaszakiban

A nagyszabású ünnepségen José Saraiva Martins, Ivan Dias és Peter Sirayanagi bíborosokon kívül jelen volt valamennyi japán püspök, valamint öt koreai, egy vietnami és egy tajvani főpásztor. Az eseményen az anglikán és az evangélikus egyházat egy-egy püspök képviselte, valamint egy buddhista küldöttség is érkezett – tudósít az AsiaNews.

27 évvel ezelőtt, Japánban tett látogatása alkalmával II. János Pál pápa azt mondta: „Szeretnék magam is zarándok lenni itt Nagaszakiban, ahol oly sokan életük feláldozásával pecsételték meg Jézus Krisztushoz való hűségüket. Nisizakában (ahol az első vértanúkat keresztre fesztítették) 26 mártír tett tanúságot a kereszt erejéről. Szeretnék ma hálát adni Istennek a nagaszaki vértanúk – az első 26 és az őket követők – életéért és haláláért." – „A mai boldoggáavatással lényegében beteljesedtek e prófétai szavak" – jelentette ki Martins bíboros a hétfői szertartáson.

A szentmise főcelebránsa, Peter Shirayanagi bíboros, korábbi tokiói érsek homíliájában kiemelte: „A japán keresztényüldözés fontos jellemzője, hogy hosszú ideig tartott, mindenkire kiterjedt, és kegyetlensége mindent felülmúlt... célja a kereszténység teljes megsemmisítése volt." A bíboros ezután a család fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a családnak köszönhető, hogy a 17. században a papok teljes hiánya és az üldözés ellenére 300 000 japán keresztelkedett meg és élt keresztény életet. „A vértanúk arra hívnak, hogy mi is ilyen családokat teremtsünk" – hangsúlyozta, majd a nem keresztényeket is emlékeztette arra, hogy a család a társadalom gerince: „Ha a családok erősek, erős lesz a társadalom is."

Shirayanagi bíboros elítélte, hogy a japán társadalom nem néz szembe az öngyilkosság problémájával. Hivatalos adatok szerint Japánban évente 30 000 öngyilkosságot követnek el. „A vértanúk arra buzdítanak, hogy komolyan gondolkodjunk el az élet nagy kérdésein: mi az élet, mi a halál, mi az élet célja, mi a szenvedés értelme" – mondta.

A bíboros végül a vallásszabadság és az emberi jogok mellett foglalt állást. Hangsúlyozta: „A vértanúk arra buzdítanak, hogy szálljunk szembe mindennel, ami az emberi élet méltóságának alapigazságát veszélyezteti. Tiszteletben kell tartani az élethez való jogot a fogantatástól a természetes halálig." Elítélte a fegyvergyártást és a fegyverkereskedelmet, és sürgette a szegények és gazdagok közti szakadék, az embertelen ínség megszüntetését. Beszédét e szavakkal zárta: „Kedves testvéreim, ne féljünk! Ezt üzenik a vértanúk. Ezt üzeni Isten. Ne féljünk!"

Magyar Kurír