20 éves a misszió, az egyházi élet újjáéledése Kárpátalján

A mai Kárpátalja területén élő római katolikusok évszázadokig az Egri Főegyházmegyéhez tartoztak, csak 1804-ben, a Szatmári Egyházmegye létrehozásával kerültek az új püspökséghez. Az egyházmegyét a XX. században háromszor is felosztották. A kárpátaljai rész leválását a Szatmári Egyházmegyétől csak 2002-ben véglegesítette a Szentszék, amikor létrehozta a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyét.

A 40 évnél is tovább tartó kommunista diktatúra éveiben erősen korlátozták az egyház működését, de teljesen betiltani nem tudták. Az 1980-as évek végén több mint 40 egyházközségben 60 000 hívő élt, őket mindössze 9 pap szolgálta, akik közül csak egy volt 70 év alatti. Természetesen a kárpátaljai egyház szinte teljesen elszigetelve élt. Hivatalos kapcsolatai nem lehettek a Szentszékkel, egyéb érintkezései is esetlegesek voltak.

1988-ban a Kijevi Rusz megkeresztelkedésének 1000. évfordulója alkalmából számos külföldi főpap érkezett az állami ünnepségekre. Paskai László a pápai delegáció tagjaként volt jelen. Itt hívta meg őt kárpátaljai látogatásra Csáti József, a kárpátaljai római katolikus papság választott vezetője.

Bohán Béla SJ, élve azzal a lehetőséggel, hogy a '70-es évektől turistacsoportok – ha nehézkesen is – de már mehettek Kárpátaljára, többször ellátogatott turistaként a vidékre, és próbálta felvenni a kapcsolatot az itt élő papokkal. Külföldi papként ő mondott először nyilvánosan misét 1988 novemberében a munkácsi templomban. Később azon öt pap között volt, akik a következő évtől hivatalosan is elkezdték működésüket Kárpátalján.

1989 májusában Paskai László bíboros lelkipásztori körutat tett Kárpátalján, ahol személyesen ismerkedett meg e nehézsorsú vidék katolikusainak életével, problémáival. Vele utazott tolmácsként Hidász Ferenc OFM, aki évekkel később a ferences misszió tagjaként szolgált Kárpátalján, és természetesen Bohán Béla is, aki jó helyismerettel rendelkezett.

Ezen alkalommal megállapodás született arról, hogy öt pap jöhet Magyarországról lelkipásztori szolgálatot végezni. Elsőként Majnek Antal ferences szerzetes (a későbbi megyéspüspök) érkezett meg Nagyszőlősre 1989 augusztusában, őt követték Radics Dávid, és Zatykó László ferences atyák. Munkácsra Dióssi Kornél domonkosrendi szerzetes, Rahóra pedig Bohán Béla jezsuita atya került.

*

A november 28-i rendezvény meghívott előadója Paskai László bíboros. További vendégek:
• Bohán Béla SJ, az 1989-es lelkipásztori látogatás egyik előkészítője, későbbi missziós atya
• Hidász Ferenc OFM, a bíboros úr 1989-es látogatásának tolmácsa, későbbi missziós atya
• Popovics Izabella (Suci néni), az 1989-es lelkipásztori látogatás egyik munkácsi résztvevője, 3 gyermeke és 12 unokája él ma is Munkácson
• Perduk János, az 1989-es lelkipásztori látogatás egyik ungvári résztvevője, az ungvári magyar tankönyvkiadó vállalat szerkesztője és a Szt. György ungvári katolikus fiúkollégium nevelője

Program:
17.00 – Kacsó András, a KFMA kuratórium elnökének köszöntője.
Kis Jutka mondja el Kovács Vilmos: A munkácsi várban c. versét.
Paskai László bíboros visszaemlékezése az 1988-89-es kárpátaljai eseményekre.
18.00 – Kérdések, válaszok, majd kötetlen beszélgetés zsíroskenyér és tea mellett.

Helyszín:
Tamás Alajos Közösségi Ház (Budapest II. ker., Rómer Flóris u. 4.)

Magyar Kurír