2005. december 18., advent 4. vasárnapja „B” év

…És gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez

Üdvöz légy, kegyelemmel teljes – ez is program, főleg, ha ez áldott állapotot ígér a címzettnek, amikor a köznyelv rég nem gyermekáldásról, hanem terhességről beszél. A baba teherré vált, akadállyá az önmegvalósulásban. Mária azonban szolgálólánynak mondja önmagát, és hagyja, hogy a Másik akarata szerint történjen, ami történik.

Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mára volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál! Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal folytatta: Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő. A Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának nem lesz vége! Mária ekkor megkérdezte az angyalt: Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek? Az angyal ezt válaszolta neki: A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az embereke. Istennél semmi sem lehetetlen. Erre Mária így szólt: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint! Ezután az angyal eltávozott. Lk 1,26-38

Amikor a frissen megválasztott II. János Pál kilépett a Szent Péter-bazilika erkélyére, és „Dicsértessék”-kel köszöntötte a meglepődött rómaiakat, ők is ezt kérdezték: miféle köszöntés ez? Manapság már lassacskán csak egyházi iskolák folyosóján lehet hallani ezt a Közép-Európában egykor faluhelyen népszerű köszöntést. Dicsértessek az Isten neve – káromkodó világunkban ez valóságos program! Üdvöz légy, kegyelemmel teljes – ez is program, főleg, mivel áldott állapotot ígér a címzettnek, amikor a köznyelv rég nem gyermekáldásról, hanem terhességről beszél. A gyermek teherré vált, akadállyá az önmegvalósulásban. Mária azonban szolgálólánynak mondja önmagát, és hagyja, hogy a Másik akarata szerint történjen, ami történik. Ami háromszorosan is botrányos a kortárs szemében. Aki nem szolgálni akar, hanem, elvárja, hogy kiszolgálják; aki nem engedi történni a dolgokat, hanem csinálja; s aki úgy véli, történjen minden az ő akarata szerint. Ilyen körülmények között és ilyen feltételek mellett, ki akad fenn azon, hogy Isten emberré alacsonyítja magát? Ennyi alázat nem népszerű, és inkább tagadjuk, a tényt, sem hogy elfogadjuk annak következményeit, vagy éppenséggel mércének, követendő példának tekintsük! Pedig Máriában teljesedik be elsőként, és mindmáig elérhetetlen tökéllyel, amit múlt héten János megígért: a Lélek keresztsége! Íme, mit jelent a Lélek keresztsége: alázattal szolgálok, az Úr akaratát keresve. Ádvent alázata az eljövendő dicsőség nyitánya. Hiába akarom az utóbbit, hiába vágyom rá, ha nem fogadom el az előbbit!

Kiss Ulrich SJ/MK