2005. MÁJUS 29. ÚRNAPJA „A” ÉV

Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk? Jn 6, 51-58

Abban az időben így beszélt Jézus a zsidó tömeghez: Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké fog élni. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világéletéért. Vita támadt erre a zsidók között: Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk? Jézus így felelt nekik: Bizony, bizony, mondom nektek. Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert azén testem valóan étel, az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. Amint engem az élő Atya küldött, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam él. Ez az égből alászállott kenyér! Nem az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak! Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él! Így tanított Jézus a kafarnaumi zsinagógában.
A katolikus templomokban hétről-hétre, sőt napról napra botrányos dolgok történnek. Azaz egyetlen nagy botrány: Istent eszünk és iszunk. Azaz egy időben embert is eszünk, hisz Jézusban az emberi és az isteni természet egyszerre van jelen. A régiek, a pogányok, még képesek voltak megbotránkozni ezen, mi napirendre tértünk felette. Néha nem ártana, ha felébredne bennünk egy rejtett pogány tartalék, hogy szent borzadály vegyen erőt rajtunk: isten nemcsak emberré lett (ez még bizsergeti is hiúságunkat…), hanem anyaggá. Táplálékká. Így aztán, ha néha egy-egy humorista, akinek nem sok érzéke van az emberek áhítatához, mint pár éve a Pardon nevű szatirikus lapban, ahogy húsvéti nyuszit ettek a karikírozottak, felháborodunk. Vállalni kéne, és mondani nekik: Barátom, igen, jól érted. Isten valóban táplálékká lett. Az ortodoxoknál, ahol nem helyettesíti ostya a kenyeret, ez még nyilvánvalóbb. Botránkozzatok meg, de: ízleljétek és lássátok, milyen jó az Õr! Persze, aki soha nem éhezett, aki mint a versailles-i palota (a különben ártatlanul meggyanúsított) lakója, Mária Antónia a legenda szerint kalácsot ajánl kenyér helyett – mivel az nem volt – a nyomorgóknak, hogyan is mérje fel, mit jelent ez? Neki(k) ez csak desszert. Nem: Isten a főétel. Az egyetlen napi betevő falat. Nélküle éhen halnánk. Nos, erről szól ez a botrányos ünnep: az Úr a kenyér.

Kiss Ulrich SJ/MK