2006. június 18., Úrnapja „B” év

Az úrnapi körmenet üzenete

Templom előtt játszadozó gyermekek találgatták: mit jelez az örök mécses. Vélemények: „belépni tilos”… „riasztóberendezés”… „közlekedési lámpa piros fénye”… A pap megmagyarázta: „Nem tilosat jelez, nem elkergetni akar. Inkább hívogatja a látogatókat.

Úrnapján az Eucharisztiában élő Krisztust ünnepeljük. A körmenet útvonalán négy oltárt állítunk fel. Mindegyik az Oltáriszentség egy-egy hatását domborítja ki. Valamennyinek közös üzenete: Jézus hív: „Jöjjetek hozzám mindnyájan… és én megenyhítlek titeket”.

A négy oltár az Eucharisztia alapításának négyes célja.

1. Jézus azért alapította az Oltáriszentséget, hogy jelenlétét állandósítsa. A modern technika képes a mobil videó-telefon segítségével a beszélő partner hangját és képét közvetíteni. Az az érzésünk, mintha barátunk ott lenne mellettünk. A távoli személy jelenlévővé válik. Persze tudjuk, hogy ez svindli, csalás. Jézus azonban az Oltáriszentségben állandósította jelenlétét. Nem technikai trükk, hanem személyes valóság! Õ maga maradt köztünk istenségével, emberségével, testével, lelkével, egész személyiségével. Ezt igazolja az első körmeneti oltár evangéliuma: az utolsó vacsorai alapító szavak: Mt 26.26-28.

Modern teológusok próbáltak „átlényegülés” helyett „célváltozásról” beszélni (bot és fehér zsebkendő a lövészárokból felemelve már a megadás jelévé válik. Így a kenyérnek a misében csak a célja változik át.) Az Egyház ezt az értelmezést nem fogadta el. Kitartott a „Jelenlét” mellett.

Ha partner után vágyódik szívünk, ránk szakad a magány, keressük az eucharisztikus élő Krisztussal való személyes találkozást!

2. Az alapítás másik célja: hogy Jézus áldozata állandóvá váljék. Erre emlékeztet a második evangélium a gyilkos szőlőművesekről: Mk 12,1-11. Nagypénteken az emberiség bűne az egekig csapott: kivetette magából a Fiút! De ebben a pillanatban a Fiú engedelmessége is csúcspontjára érkezett. Jézus szereteté az Atya elfogadta elégtételül, a megváltás megtörtént. Az Úr állandósítani akarta áldozatát a történelemben. Nem magnóra, filmre vette, hanem egy cselekménybe foglalta bele: a szentmisébe. Így a mise Krisztus keresztáldozatának megjelenítése.

A jeruzsálemi Szent Sír-templomban Jézus történelmi keresztje előtt imádkozni felejthetetlen élmény. Minden szentmisében átélhetjük ugyanezt.

3. Jézus táplálékként is hagyta itt magát az Eucharisztiában. A harmadik evangélium y pusztai mannához hasonlítja az Oltáriszentséget: Jn 6,48-59: „egyétek és igyátok az Emberfia testét és vérét.”

Illés próféta menekülése közben a pusztában éhezve bujdosott. A teljes kiúttalanság mélypontján hamuban sült lepényt és korsó vizet kap. A titokzatos étel és ital képessé teszi az erején felüli út megtételére. Visszaadja életkedvét.

A mi életutunk is telve van csüggedéssel,kiúttalansággal. Jézus ezért ígér égi kenyeret, hogy tudatosítsa: isten nem feledkezik meg rólunk.

4. Az Eucharisztia erőforrásként is szolgál számunkra. A negyedik oltár Evangéliumában Jézus felsorolja, milyen segítségeket akar nyújtani a szenvedőknek: Lk 4,16-21. A világháború alatt egy sziklabarlangban mérhetetlen sok kincset rejtettek el. Aki tudta a négyszeres sziklaajtó nyitószerkezetének kódját, hozzájuthatott. Jézus a kereszten gyűjtött ajándékait az Egyház kincstárába helyezte. Titkos varázskulcs nyitja: az Eucharisztia. Részesedjünk belőle!

Szentséglátogatás, mise, áldozás alkalmával ne szégyelljük gondjainkra a Mester segítségét kérni, kincstárából feltöltekezni.

Papini: Krisztus történetének utolsó fejezetében megható módon kiált az Úr felé: az Oltáriszentségre alkalmazva kiáltsuk: „Ó, Krisztus! Szükségünk van Rád. Csak rád és senki másra. Szükségük van azoknak, akik tudják, még inkább azoknak, akik nem tudják! Tudtán kívül is feléd sóvárog az éhes, a szomjas, a beteg, aki a szépséget, igazságot, békét keresi.” Az Eucharisztiában maradj itt közöttünk és töltsd be szívünket végtelen szereteteddel. Ámen.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír