2006. május 28. Urunk mennybenetele „B” év

A mennybenetel üzenete

Juliánusz császár elhatározta, hogy a Római Birodalomban kiirtja a galileai Jézus vallását. A perzsákkal vívott csatában kiomló vérét ég felé szórva, a hagyomány szerint így kiáltott: „Győztél Galileai!” Mennybemenetel ünnepén a mi ajkunkról örömteli kiáltásként hangzik fel: „Győztél Galileai Jézus ellenségeid fölött és győztél a halálon!” Míg győzelmét ünnepeljük, tudatosítsuk: mit nem akart és mit akart a Szentírás a mennybemenetel képével kifejezni.

I. Mit nem jelent a mennybemenetel?

1. Nem levegőbe emelkedést. Nem szárnyak vagy motor nélküli repülést. Nem a gravitáció legyőzését. Nem hőlégballonként való emelkedést.
2. Nem Jézus emberségének megdicsőülését. Ez már Húsvétkor megtörtént. A feltámadásban megkapta a teljes megdicsőülést: az Atya igazolta, hogy Fia áldozatát elfogadta, a megváltás megtörtént. Áldozócsütörtök nem adott hozzá semmit Jézus emberi megdicsőüléséhez.
3. Nem az emberiségtől való eltávozást. Mintha Karácsonykor elkötelezte volna magát az ember mellett, Áldozócsütörtökön pedig kiábrándultan visszament volna az égbe.

II. Mit jelent?

Az evangélista négy jelképbe sűríti az üzenetet: 40-es szám… felhő… trónra ültetés… Olajfák hegye…
1. Igazolja, hogy megkezdődött a hit korszaka. Lukács szerint a feltámadás utáni negyvenedik napon történt. Ez a szám a Bibliában mindig egy új korszak kezdetét jelzi. Mózes a Sínai-hegyen negyven napig tartózkodik. Utána nagy újdonság: a szövetség korszaka kezdődik. Jézus negyven napig böjtöl: következik a megváltás időszaka. A mennybemenetellel is új korszak kezdődik: Jézus testi jelenléte nélküli idő, az Egyház korszaka.
2. Jézus egyházával maradt. A Bibliában a felhő mindig Isten jelenlétét jelzi. A Szent Sátor fölötti felhőoszlop: Isten együtt vándorol népével. A jeruzsálemi templomot felhő tölti be: Jahve beköltözik a templomba. A Tábor-hegyi fényes felhő: Jézus isteni mivoltát jelzi.
3. Közbenjár értünk az Atyánál. „Olyan főpapunk van, aki áthatolt az egeken, hogy Isten előtt közbenjárjon értünk.” (Zsid 4,14.) Úgy képviseli ügyünket, mint Eszter királyné Ahasveros előtt: „Ajándékozz meg népemmel.” Jézus védőügyvédünk. A kép: Isten jobbján foglal helyet.
4. A szenvedéssel való életnek is van értelme. Ezt jelképezi az Olajfák hegyéről történő felemelkedés. Ahol vérrel verejtékezett, halállal küszködött, hóhérai elfogták, onnét indul a megdicsőülésbe.

Mindazok, akik elvégzik az Atyától rájuk bízott munkát és engedelmeskednek az Atya akaratának – mint Jézus – elnyerik a megdicsőülést. Szenvedésük az örök dicsőséget érdemli ki számukra.
André Malraux egzisztencialista filozófus, író Emberi sorsok című regényében két ember vitatkozik: az egyik: „kilenc hónap kell, hogy az ember megszülessék, de egy nap is elég, hogy meghaljon.” A másik: „Ötven év küzdelme, áldozata is kevés, hogy végre emberré legyen. És ha kialakult benne a felnőtt, akkor már csak arra való, hogy megsemmisüljön.” Végkövetkeztetésük: „Az élet a halálba torkollik, semmibe hullik. Tehát értelmetlen!” A mennybemenetel ezt cáfolja. Hirdeti: „Az élet célba ér!”

II. József sírirata: „Itt nyugszik egy uralkodó, akinek szándékai tiszták voltak, mégis látnia kellett, hogy minden terve meghiúsult.” A történelem minden uralkodója felírathatta volna sírkövére. – Jézus tervei nem hiúsultak meg. Sorsa nem a semmibe hullt, hanem beteljesült. Mindazokra, akik hozzá kötik életüket, szintén mennybemenetel vár. Ámen.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír