2006. október 1., évközi 26. vasárnap „B” év

Elvhűség és szelídség

Bánk érsek püspöki jelmondata: „Fortiter in re, sauviter in modo” – az elvekben szilárdnak kell lenni, a cselekvésben tapintatosnak. Mi emberek gyakran fölcseréljük a kettőt: az elvekben vagyunk engedékenyek, a végrehajtásban kérlelhetetlenek. – Márk összegyűjtött egy csokorra való utasítást, amelyet Jézus az apostolok külön oktatásakor mondott. Ezekből egyértelműen kitűnik a helyes sorrend. Ezt igazolja az évközi 26. vasárnap Evangéliuma.

I. Elvhűség
Jézus radikális elveket követelt meg tanítványaitól. Kijelentette: ha az elvtagadás végén a kárhozat tüze ég, azt bármi áron el kell kerülni. Itt nem mulasztásokról, kis bűnökről, tökéletlenségekről beszél, hanem a tudatos gonoszságról. Ennek is a megátalkodottságig való eljutásáról. A kárhozat elkerülésére radikális eszközöket kíván alkalmazni: kéz, láb, szem elvesztése. Miért ez a radikalizmus? Mert tudja, hogy a kárhozat a legszörnyűbb rossz, amely egy teremtményt érhet. Az élet egyetlen céljának elvesztését jelenti, mégpedig jóvátehetetlenül, visszavonhatatlanul.
Jézus szavainak értelme

1. Mit nem jelentenek? Nem akarnak módszertani utasítást adni. Az evangélisták soha sem említik, hogy Jézus környezetében valaki is betű szerint értette volna. Nem sánták, csonkák, félszeműek vették körül Jézust, akik boldogan mesélték volna, hogy ők követték Mesterük tanítását, megcsonkították magukat és így sokkal könnyebb megtartaniok Isten parancsait. Sőt, inkább olyanok vették körül, akiket ezekből a sérülésekből maga a Mester gyógyított meg. Egynek sem mondta: jobb, ha nem látsz, mert sok kísértés tanúja a szem. Jobb, ha fél karod van, mert legalább nem támad kedved a verekedésre. Jobb, ha sántítasz, mert nehezebben fogsz rossz útra tévedni.

2. Mit jelentenek? a) A Tízparancsolat megtartásának fontosságát hangsúlyozzák. A kéz könnyen ökölbe szorul és ütésre emelkedik. A láb egykettőre tilosba téved és mások tulajdonának megszerzésére késztet, A fegyelmezetlen szem bűnös vágyat gerjeszt és házasságtörésre csábít. – A Tízparancsolat fontos tételeihez jutunk tehát: „Ne ölj!, Ne lopj! Ne paráználkodj!” Ezek megszegéséről van tehát itt szó. És azt jelentené: Isten parancsait vedd nagyon komolyan és minden erőddel kerüld el megszegésüket! b) Egyúttal értékelési szabályt állít fel. Az örök élet elnyerése értékesebb kezünknél, lábunknál, szemünk fényénél. Az Úr kijelenti: egész magunk, földi létünk feláldozása sem túl nagy ár, ha ezzel megvásároljuk örök életünket.

II. Szelídség
Viszont ugyanebben az evangéliumi szakaszban az Úr megmutatja irgalmát a konkrét ember iránt. A tanítványok megtiltották a Mester körén kívül álló embernek, hogy Jézus nevében csodát tegyen. És Jézus megvédte őt az apostolok irigy tilalmától. Tudatában volt, hogy a konkrét ember mindig fontosabb, mint az általa képviselt eszme. Hasonló gyengédség nyilvánult meg másik kijelentésében, miszerint egyetlen hitből és szeretetből nyújtott pohár víz méltó a jutalomra. Bámulatos Jézusnak ez az egyetlen ember iránt tanúsított figyelme, jószívűsége!

Németh László azért becsülte nagyra az evangéliumokat, mert azok nem jámbor elképzelések langyos álmodozásait ringatják, hanem vérre, üdvösségre vagy kárhozatra megy bennük a játék. Ugyanakkor nem a tömegre, az átlagra tekint Jézus, hanem az egyszemélyes ember konkrét érdekét tartja szem előtt. Ez a kettős szempont teszi számunkra is jelentőségteljessé ezt a tanítványoknak szóló oktatást.

Egy újságíró könyvet írt riportalanyairól. Utolsó fejezete egy pásztorról szólt. Ezt a címet adta neki: „A legrendkívülibb ember, akivel valaha találkoztam”. Jézusról még inkább el lehet mondani ugyanezt. Igazi rendkívüliségének fő vonása: megtalálható benne a hallatlan szigorúság és ugyanakkor a bámulatos engedékenység. És egyik vonalon sem esik túlzásba, szigorúsága nem válik kegyetlenséggé, engedékenysége pedig nem teszi mindent elnézővé. A legellentétesebb erények egyesülnek benne harmóniává. Tanuljunk eszményképünktől: teljesítsük követelményeit és kövessük irgalmas szeretetét. Ámen.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír