2007. november 11. , évközi 32. vasárnap

A test feltámadásának érvei és tulajdonságai

Szent Pál Cezareában Agrippa király és a főemberek előtt kifejtette a keresztény tanítást. Szívesen hallgatták, míg rá nem tért a holtak feltámadására. Akkor Festus helytartó felugrott és így kiáltott: „Elment az eszed Pál! A sok tudomány elvette az eszedet!” A holtak feltámadása egy pogány ember előtt esztelenségnek tűnt. A tanítványok mégis hirdették. Mert ők nem természettudósok voltak, akik laboratóriumban kikísérletezett eredményeket tettek közzé. Nem is filozófusok, akik elméleti tételből spekulálják ki a levezetést. Õk apostolok voltak, akik, Krisztus üzenetét hirdették és tanúságot tettek Mesterük feltámadásáról.

Az évközi 32. vasárnap igeliturgiája szembesít minket a feltámadás igazolásával és körülményeivel.

A világnézetek némasága
Voltak vallások a történelemben, amelyek a lélek hallhatatlanságát hirdették. De a test feltámadásáról semmiféle vallás, vagy világnézet nem mert szólni. A testi halál, az elmúlás túl rideg valóság volt ahhoz, hogy az ember pusztán a természetből bármilyen orvoslást tudjon kiolvasni. Még az olyan filozófiai rendszer sem mert ehhez a kérdéshez hozzányúlni, mint a materializmus, amely pedig egyedül az anyagban bízik és szinte az anyag mindenhatóságáról beszél. Hiszen azt állítja: „Anyag nem keletkezik és nem vész el, csak átalakul.”

A hindu filozófus is kiköt a gondolatnál, hogy a test elpusztul a halálban, a lélek pedig beolvad a személytelen őslétbe, a Nirvánába. Az Ószövetségben is csak az utolsó időkben, a Makkabeusok korában jelenik meg a feltámadás hite.

Krisztus tanítása
Jézus a szaddúceusokkal való vitában jelentette ki: „Tévedtek! Feltámadás lesz. Csak utána már az emberek nem nősülnek és nem mennek férjhez. Úgy élnek, mint az angyali teremtmények az égben.”

Mózes könyvére utalva arra hivatkozik Jézus, hogy az Atyát Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének nevezi, pedig ezek az ősatyák 1500 éve meghaltak már. Mégis a szentírás azt írja, hogy az Isten az „élők Istene, nem a holtaké!” Tehát a pátriárkák élnek!

Jeruzsálemi hallgatóinak azt hirdette: „Eljön az óra, amikor a sírban lévők meghallják az Isten Fiának hangját és előjönnek sírjukból.”

Lázár sírjánál azt ígérte: „Aki bennem hisz, azt én feltámasztom az utolsó napon.”
A kafarnaumi beszédben zálogot is adott a feltámadásra: „Aki eszi az én testemet, azt feltámasztom az utolsó napon.”

Krisztus feltámadása
Volt azonban az apostoloknak egy mindent felülmúló érvük az ember feltámadása mellett. Mégpedig Krisztus húsvéti feltámadása. Õk szemtanúnak érzik magukat, akik találkoztak a meghalt és feltámadt Jézussal. És erre a tényre építették az Egyházat. Ez volt a bizonyítékuk Krisztus minden ígéretének teljesítése mellett. De a feltámadt Krisztusnak „szüksége van” feltámadt emberiségre, akik felé közvetíti az Atya ajándékát.

A feltámadt test tulajdonságai
A kutató emberi értelem azonban nem elégszik meg a feltámadás tényének ismeretével. Tovább érdeklődik a feltámadás körülményei irányában: milyen lesz feltámadt testünk.
Pál apostol a földbe vetett búzamaghoz hasonlítja a földi testet és hozzá viszonyítja a feltámadt testet: „elvetik romlásra – föltámad romolhatatlanságában; elvetik dicstelenségben – föltámad dicsőségben; elvetik erőtlenségben – föltámad erőben; elvetik az érzéki testet – föltámad a szellemi test.

Azonos lesz földi testünkkel
Az örök életet ugyanaz a személy éli, aki a földön felelős volt cselekedeteiért. Ahogy a búzaszemből kinőtt termés azonos a földbe vetettel. Nincs szükség arra, hogy minden sejtje azonos legyen a földi testével. Lényeg, hogy ugyanaz a személy hordozza, ugyanaz a lélek éltesse.

Mit viszünk át a földi testből a feltámadásba? Megmarad a nemek különbözősége: a férfi és nő kettőssége. Mert a két nem közti szeretetkapcsolat hozzájárul a teljesebb boldogsághoz. Ugyanabban az életkorban támadunk fel, amelyben meghaltunk, de szellemi nagykorúságban. A gyermekeknek megmarad a gyermeki bája és ő boldog lesz, mert mindenki segíteni akar neki. A felnőtt meg azért lesz boldog, mert alkalma lesz a szeretet gyakorlására.

A feltámadt test romolhatatlan lesz
Szenvedés és halál nem lesz többé. Nem éhezünk és szomjazunk, nem lesz fájdalom, betegség, gyász és elválás. Isten velünk fog lakni és Õ töröl le szemünkről minden könnyet.

Erős lesz
A testi erőtlenséget felváltja a tetterő. Nem lankadunk a fáradtságtól, minden távolságot könnyűszerrel áthidalunk. Ahogy most gondolatban tudjuk csak a teret legyőzni, akkor a lélek szárnyalását követni tudja a feltámadt test. Ennek a világnak fizikai törvényei nem jelentenek többé akadályt. Olyanok leszünk, mint Krisztus a feltámadása után.

Az érzékekhez kötött test helyére „szellemi test” lép
Az anyag nem válik szellemmé, meg lehet tapintani. De a lélek megnyilvánulásai átsugároznak a testen.

Sugárzó, ragyogó lesz
A lélek szépsége átsugárzik az arcon. A test tökéletesen a lélek eszközévé válik.
Munkács Siralomházban című képe döbbenetesen ábrázolja a szerencsétlen halálraítéltet. Magába roskadás, kisírt szemű feleség, döbbent gyerekek. Másik kép: Pál apostol a Mamertini börtönben. Búcsúlevelet ír Timóteusnak. A képből fenséges nyugalom árad. A feltámadásba vetett hite erőt ad neki az elmúlástól való félelem legyőzésére.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír